Lovie Smith és Jason Licht türelmet, és időt kérnek

A jó draft, és a jó játékosfejlesztés volt a sikeres Buccaneers kulcsa, még az 1990-es években, mely végül a XXXVIII. Super Bowl győzelemhez is segítette a csapatot. Visszatekintve azonban az elmúlt két évtizedre, egyre nyilvánvalóbbá válik, miért kell most ismét újraépíteni a Bucs-ot.

Abban az évtizedben amikor Rich McKay szolgált a csapat general managere-ként egyértelműen a sikeres draft volt a kulcsa, hogy sikerült megfordítani a franchise folyamatos kudarcait, és elindítani egy építő folyamatot Tampában. Az első draftján ugyan befürdött magas körös választásaival, mint Eric Curry, Demetrius Dubose, és Lamar Taylor. Hisz a legtöbben már nem is tudjuk kik ők. Azonban a középső, és hátsó körösökkel szépen beledurrantott. Hisz John Lynch annak idején például a 82. helyen érkezett meg Tampába. Chidi Ahanotu pedig csak a hatodik kör, 145. helyén. És bár első évükben egyikük sem úgy nézett ki, mint a jövő nagy All-Pro tehetségei, azért jelentős szerepet töltöttek be a csapat életében.

Aztán ugyan a következő négy évben is voltak a draftokon hiányosságaink, azért mégis csak sikerült olyan neveket is szereznünk, mint például a mára már Hall of Fameré vált Derrick Brooks, és Warren Sapp. Ők mindketten 1995-ben jöttek. Akikhez csatlakozott a minden valószínűséggel jövőbeli Hall of Famer Ronde Barber (1997). És olyan játékosok egészítették ki őket, mint Donnie Abraham, vagy akár sokunk kedvence Mike Alstott a Tank. (1996) Vagy említhetnénk Warrick Dunn-t is, akinek szintén voltak szép pillanatai. (1997)

A következő évek egyetemi játékosbörzéi pedig szintén hoztak olyan meghatározó játékosokat, akik bár lehet, hogy nem lesznek a Halhatatlanok Csarnokának a tagjai, de igen is fontos szerepük volt a Bucs Super Bowl sikerében. Ilyen játékos volt Brian Kelly (1998), A Super Bowl MVP Dexter Jackson, és Martin Gramatica (1999).

Ez a pár év, és az ebben a pár évben leadott draft választások bizony mondani sem kell, meghatározták a Buccaneers sikereit. Persze ezalatt az időszak alatt is voltak olyan játékosok akik az első pickekkel kerültek hozzánk, mégis csúnyán befürödtek, mint Eric Curry, vagy Marcus Jones. De a 2002-es 12-4-es szezont produkáló, majd Super Bowl győzelmet arató csapat nagy része az 1993-1999 közötti draftokon érkezett ide.

 A rombolás időszaka

Aztán McKay távozott, és a következő időszakban két új GM kezei alatt ment át a csapat. Ők Bruce Allen, és Mark Dominik voltak. Az elkövetkezendő években a Buccaneers draftjai pedig legalább olyan szörnyűre sikeredtek, mint a játék amit a pályán sikerült mutatni. Bruce Allen első választása Michael Claytonra esett, aki újonc évében igazi sztárként tündökölt… nos mára már tudjuk, hogy nem lett az. A következő évben pedig hozta Carnell “Cadillac” Williams-t, akinek ígéretesen indult ugyan a karrierje, de sérülékenysége miatt, hamar ki is siklott az.

Aztán a következő évek sem lettek túl sikeresek. A végül a kezdő játékosok között is helyett kapó draftoltak közül mindösszesen Davin Joseph és Jeremy Trueblood nevét tudjuk megemlíteni. Volt egy tartalék elkapónk Maurice Stovall személyében, valamint egy irányító aki 11 mérkőzésen lépett kezdőként pályára újonc évében, ő Bruce Gradkowski volt.

A következő két évben érkeztek izgalmas pick-kek. Mint Aquib Talib, vagy Gaines Adams. Azonban tudjuk, hogy különböző karakterproblémák miatt, ma már egyikük sem a Buccaneers tagja. Bruce Allen időszaka ezzel véget is ért, ahogy Jon Grudené. Majd új GM érkezett Mark Dominik személyében, ő pedig idehozta a Bucs valaha volt legrosszabb edzőit, Raheem Morris-t, és Greg Schiano-t. Nekik ketten együtt sikerült 28-52-es rekordot elérniük, öt év alatt. Ezen időszak alatt sikerült néhány korrekt FA szerződést kötni, de azt már korábban is fejtegettük nektek, hogy a Dominik éra draftjai egyszerűen szánalmasak voltak. A 2009-es időszakból egy játékos sem maradt meg, míg a 2010-es draft osztályból egyedül Gerald McCoy.

Aztán jött 2011, valamint Adrian Clayborn, és Da’Quan Bowers, azt pedig már tudjuk, hogy soha egyikük sem tudott megfelelni a feléjük támasztott elvárásoknak. Mindketten defensive endek, és ketten együtt, négy év alatt tudtak 19,5 sack-et bemutatni. Greg Schiano 2012-es draftja első látásra jónak tűnt, hisz érkezett Mark Barron, Doug Martin, és Lavonte David. Ők mindannyian a jövő nagy csillagainak tűntek, már első évüket követően. Most, két évvel később már ugye tudjuk, hogy új vezetőedzőnk, egy zsák babért továbbadta egykori első körösünket. Tudjuk, hogy Doug Martin remek újoncéve után, két éve már csak sérülésektől szenved. Lavonte David sikerei mellett azonban egyáltalán nem tudunk elmenni szó nélkül, hisz ő valóban minden bizonnyal a jövőbeli Bucs egy meghatározó alakja lehet.

Persze azért ebben az időszakban is érte bőven bírálat Mark Dominiket, hisz volt itt például egy költséges, és mint utólag kiderült teljesen felesleges Revis trade, aki egy olyan első körös pick-be került nekünk, amivel akár megszerezhettük volna Kyle Long-ot, Sheldon Richards-ont, vagy akár Star Loutelei-t is.

Aztán jött Lovie Smith, és a nagy elvárások, amiket az elmúlt pár év sikertelensége után felé támasztottunk. Hisz az elmúlt öt évet borzalmas szezonok övezték, az elmúlt 10-et pedig mégborzalmasabb draftok. Smith örökölt egy csapatot ami a megfelelő keretmélységet szinte minden pozícióban hiányolja. Az első éves szabadügynök igazolásai rendre mind befürödtek, és ez még enyhe kifejezés. Michael Johnson a félelmetes pass rusher ugyebár, és egykori csapattársa Anthony Collins. Az irányítók nem is tudom melyik miatt aggódnak jobban. Az újra összerakott támadófalnak a legbiztosabb pontja az a játékos, aki itt kezdte a karrierjét, és nem is lett a falból kimozdítva. És bár jó páran szeretnék ha Lovie Smith már első sikertelen éve után távozna Tampából, az esély erre szinte a nullával egyenlő.

Azt azonban elmondhatjuk, hogy az elmúlt pár év draftjai egyáltalán semmilyen hatással nincsenek a franchise-ra. Leszámítva ugye Lavonte David-et, és Gerald McCoy-t. A Bucs befürdött a szabadügynök piacon is. A B kategóriás játékosok rendre túl vannak fizetve, az A kategóriások meg leginkább C-nek minősíthetőek, új csapatukban.

A jövő kemény döntései

Ami a jövőt illeti, Lovie Smith-nek sok kemény döntést meg kell majd hoznia edzői stábját illetően. Nem is beszélve a játékoskeretről. Kezdve itt az ideiglenes támadó koordinátor Marcus Arroyo-tól, egészen a védelmet teljesen szétbarmoló Leslie Frazer-ig. A minden szempontból befürdő speciális egységről pedig már ne is beszéljünk. A blokkolt mezőnygólok, és blokkolt puntok véget nem érő sorozata, mindenkinél utolsó csepp volt a pohárban.

Az viszont tény, hogy amit az elmúlt, elbaltázott években, Schiano és társai maguk mögött hagytak, azt minden edzőnek kemény munka lenne helyrehozni. Ezért Lovie Smith és Jason Licht türelmet, és megértést kér a szurkolóktól. És ha már más nem is, a David – McCoy kirakós darabkája már egy új elemmel bővült Mike Evans személyében, és a 2002-es Super Bowl csapat sem egy draft alatt épült fel. Jövőre talán újabb darabokkal gazdagodunk, és ezúttal felfelé épül majd a Buccaneers, nem pedig a pince irányába, az elmúlt pár év, hibás döntéseire alapozva.

bucsbejegyzesbanner_1.jpg

Forrás:

Bucs Blog

buccaneershun.wordpress.com