A Magyar New York Giants Blog (giantsfootball.blog.hu) készített egy összehasonlítást a Giants utóbbi két bajnokcsapatának támadóegységéről. Érdemes egy pillantást vetni arra, hogy mennyiben változott meg a csapat 2008-as, illetve tavalyi játékának képe. A két szezon statisztikái teljesen ellentétes számokat mutatnak. Ha az ember meghallja a New York Giants csapatának a nevét, akkor egyből a remek futójáték és a kiváló pass rush juthat eszébe. Vagy nem így van? Tavaly még talán azt mondhattuk volna, hogy igen (igaz Eli két 4000 yard feletti idényen volt már túl) idén azonban már elgondolkodna az ember a kérdésen. Mi változott meg ennyire, hogy három év alatt a liga (egyik) legjobban futó támadó egysége pass heavy offense-re váltott? Próbáljuk meg feltárni az okokat.

Futójáték

Rettenetes kontrasztot mutat a két idény összehasonlítása. 2008-ban a 40 yard feletti futások kivételével minden mutatóban az élen végzett a csapat! Legutóbb mindenben az utolsó lettek...Leginkább a kísérletenként megtett 3,5 yard bosszantó. Attól még, hogy kevesebb yardot ér el a csapat földön, még működhet hatékonyan a futás. Igaz ha jobban hoznák a yardokat a running backek, akkor többször is alkalmaznák őket. Mi okozhatott ekkora visszaesést?

A futók? Részben igen. A futójáték gyengeségének egyértelműen ők az egyik okai. Igaz ha nem kapják meg a jó blokkokat ők sem tudnak csodát tenni, a balhét azonban elsődlegesen ők viszik el. Így történt ez jelen esetben is. Brandon Jacobs-nak a csapattól is távoznia kellett. Az elsődleges indoklás a magas fizetése volt, jó teljesítmény esetén azonban a vezetőség sem a cut mellett döntött volna. 2008-ban pályafutásának a csúcsára ért, 1000 yard felett teljesített ráadásul 15 TD-t is futott! 2009-ben már látszott némi hanyatlás az ő és a csapat játékában is, 2010-re viszont alaposan feljavult Jacobs és 5,6 yardos átlagot produkált. Kellett is bizonyítania, hiszen ekkorra elvesztette kezdő helyét is Ahmad Bradshaw-val szemben. Idén pedig a totális égést ő sem tudta megakadályozni. Nagy kár érte, hiszen véleményem szerint San Francisco-ban nem sokat fog majd hozzátenni a játékhoz. Frank Gore egyértelműen az első számú futó lesz, Lamichael James pedig könnyen beérhet mögé. Egy harmadik roster helyet elcsíphet Kendall Hunterrel szemben. Giants mezben nagyobb esélye lett volna a második számú futó pozíciójának megszerzésére és akkor valószínűleg nem David Wilson érkezett volna a draft első körében.

Ahmad Bradshaw szintén kék mezben szerepelt mindkét évben. Ugyan 2008-ban még csak a harmadik számú RB volt a rosteren, de így sem nyújtott rossz teljesítményt. 355 yardot futott 5,3 yardos átlaggal. Sokan elfogadnának egy hasonló kaliberű harmadik számú futót... Tavalyi teljesítményét azonban ő is leginkább elfelejtené, pláne azok után ahogy 2010-ben teljesített. Ugyan 2011-ben négy meccset kihagyott, de a 659 yard így is kevés, tekintve hogy előtte majdnem kétszer ennyi yardot termelt. A TD-k gyártásával ugyanakkor nem maradt adós, 9 alkalommal is az end zone-ba tudott "sétálni". Idei szezonja egyértelműen gyengébbre sikeredett korábbi éveinél.

Derrick Ward is alaposan kivette a részét a sikeres futójátékból. 1025 futott yardjával mindössze az ötödik pár lett Brandon Jacobs-szal, akik mind a ketten 1000 yard felé jutottak egy idényen belül. Kétségtelen, hogy Wardnak ez volt élete legproduktívabb idénye, ezt követően azonban a Bucs-hoz távozott a kezdő pozíció reményében. Ez nem jött össze neki, így 2010-től a Texans-nál próbált szerencsét, visszavonulását pedig a napokban jelentette be. D.J. Ware neve merül még fel, de nagy hatása nem volt a játék képére egyik évben sem.

A running backeket ki is veséztük. A futójáték másik kritikus pontja az offensive line teljesítménye. 2008-ban talán az egész liga legjobb támadófala játszott a Meadowlands Stadiumban. A Diehl-Seubert-O'Hara-Snee-McKenzie ötös tökéletes munkát végzett. Törvényszerű, hogy nem lehet egy offensive line-t 15 évig együtt tartani, így az utóbbi években a változás megkezdődött. A 2010-es szezon után az O'Hara-Seubert kettős távozott, az újabb Super Bowl győzelem után pedig nem hosszabbítottuk meg Kareem McKenzie szerződését. Tavaly alapfelállásként a Beatty-Diehl-Baas-Snee-McKenzie ötös kezdett. Beatty sérülése után Diehl játszott ismét vakoldali tackle-t, helyén pedig Boothe kezdett.

Az elsődleges problémát én itt keresném. Az offensive line képtelen lyukakat nyitni. Megkapja a running back a labdát, a falat összenyomják, a line of scrimmage-en pedig meg is hal a játék. Erre már a korábbi években is volt néhány példa, de a jelenség tavaly csúcsosodott ki. Egy emberheggyel az orra előtt senki nem tud mit kezdeni. Persze megpróbálhat a játékos kívül elfutni, de akkor értékes yardokat veszíthet. Érdekes lesz, hogy David Wilson vajon hogyan oldja meg majd ezeket a helyzeteket...A cutback vagy counter playek működhetnek, többször kellett volna ezeket alkalmazni a tavalyi év során.

A személyi állománnyal sem vagyok teljesen elégedett. Baas játéka egyelőre nem nyerte el a tetszésemet. Mikor Boothe volt a center valahogy jobban működtek a futások. Igaz ő meg snapelni nem tud...Egy nagy potenciállal rendelkező OL ember nem ártott volna a drafton. Első körben nyugodtan érkezhetett volna Jonathan Martin, már rookie évében kezdhetett volna McKenzie helyén. Sean Locklear nem a legizmosabb megoldás, James Brewer pedig nem sokat tartózkodott még a pályán. Kérdés Diehlt áthelyezzük-e ide a túloldalra. Ami bizakodásra adhat okot, hogy egy év alatt Baas-nak is sikerült jobban beilleszkednie, mellette pedig Snee és Boothe/Petrus javíthat valamit a helyzeten.

Ellenben arra ne várjunk, hogy ismét a futójátékunktól fog rettegni az ellenfél védelme, némi javulás várható, de nem fognak rögtön a liga élén tartózkodni futóink. A vezetőség az elmúlt években rendre jó döntéseket hozott és ők úgy látták, hogy ezzel a támadó fallal is sikereket lehet elérni újabb futóval/futókkal. Néhány hónap és kiderül...

Passzjáték

Akkora éles különbség nem található meg a passzjáték tekintetében, mint a futásoknál, de tény, hogy Eli Manning rengeteget fejlődött első Super Bowl győzelme óta. Az irányító személye változatlan, ellenben az elkapók szinte teljesen kicserélődtek. Aggódott az ember, hogy mi lesz Burress lesittelése után, de Nicks tökéletes húzás volt a 2009-es draft első körében. Smith távozása után pedig Cruz lépett elő a semmiből.

Mint látszik 2008-ban elsősorban a rövid passzokra épült a játék, Eli csak ritkán vállalkozott hossz átadásokra. Erre nem is volt szükség a jó futójáték mellett. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy Nicks és Cruz egyaránt remek playmaker képességekkel rendelkezik, akár több szerelési kísérletet is képesek meghiúsítani egy játékon belül.

Kezdjük tehát minden támadó egység alfájával és omegájával, a QB-val. 2008-ban Manning még "csak" jó irányító volt, 2011-re azonban elitté vált. 2010-ben a sok interception miatt számos kritikát kapott Eli, azonban (legalább) 7-8 esetnél a WR kezéből pattant ki a labda. 2008-ra Super Bowl MVP-ként érkezett egy kiváló rájátszás után és valóban jól is játszott az egész szezonban. Ekkor passzolt először 60 % felett (azóta mindig). A korábbi kritikákon túl tudott lépni és megbízható játékossá vált. 2011-t pedig a totális őrület jellemzi. Manning gyakorlatilag egyedül nyerte a meccseket, egymás után fordított az utolsó negyedekben, nélküle a csapat már a szezon felénél elvérzett volna. A korábbi két évben arról szólt a vita, hogy vajon elit irányítóval van-e dolgunk, hát tavaly erre hathatós választ kaptunk. Majdnem 5000 yardjával a legjobb ötben végzett, az utolsó negyedes TD-k számában pedig rekordot döntött. Ha a game winning drive-ra választanék QB-t, akkor én egyértelműen Eli-t vinném. Nem Peytont és nem Brady-t!

A remek irányító mellett szükség van jó receiverekre és a velük való kiváló összhangra is. 2008-ban a csapat sztárelkapója Plaxico Burress volt. Kiváló képességei mellett személyiségi problémákkal kellett megküzdenie, ami pont az említett évben ért a tetőpontjára. 2008. november. 28-án egy éjszakai klubban lábon lőtte magát, aminek börtönbüntetés lett a következménye. Elkapópárja Amani Toomer volt, aki ekkor már túl volt pályafutása csúcsán és utolsó aktív évét töltötte ekkor. Végül azért sikerült 500 yard felett teljesítenie.

Steve Smith második szezonját töltötte a csapatnál és Toomerhez hasonló teljesítményt nyújtott. Már ekkor látszott, hogy szép jövő előtt állhat a fiatal elkapó. Kár, hogy egy éve az Eagles-höz távozott ezzel szinte kettévágva karrierjét. Jelenleg a Rams játékosa, de nem hinném, hogy csodát tudna tenni Bradforddal. Domenik Hixon volt a következő 500 yard felett teljesítő játékosunk. Az elkapások tekintetében ez volt egyetlen kiemelkedő szezonja, igaz későbbi pályafutását sérülések is hátráltatták. Tavaly két meccs után ismét IR-re került, egy bravúros TD azért fűződik a nevéhez. Ha egészséges tud maradni, akkor a 2012-es idény elején adott esetben Nicks helyettese lehet.

Kevin Boss a Jeremy Shockey által hagyott űrt próbálta betölteni, nem is rosszul. 384 yardig és 6 touchdownig jutott, korrekt teljesítmény ez egy blokkolással is foglalkozó tight endtől. 2010 után ő is távozott, valószínűleg megbánta már döntését ő is. A Raiders-ben nem tudott magasabb színvonalon játszani és a Chiefs-hez kellett távoznia.

2011 a Nicks-Cruz-Manningham hármasról szólt. Közülük Hakeem Nicks volt a legbiztosabb pont, hiszen első két évében is kiválóan szerepelt. Jó teljesítményét tovább folytatta és minden tekintetben eddigi legjobb produkciójával rukkolt elő. Igaz kiváló játékát kissé elhomályosította Victor Cruz berobbanása. Tény, nem minden évben szerez valaki 1500 yardnál többet. Számos big play fűződik a nevéhez, közte egy 99 yardos TD a Jets ellen. Nagy kérdés, hogy egy ilyen jó teljesítményt meg lehet-e ismételni és mennyire fog visszaesni Cruz  teljesítménye. Véleményem szerint ennyi yardot és big play-t két szezon alatt szinte képtelenség termelni, de az 1000 yard simán összejöhet. Több meccsen is bizonyította Cruz (például a 49ers elleni NFC döntőn), hogy nemcsak a hosszú passzok elkapásához ért, hanem a kevesebb yardot hozó, de igencsak hasznos és jóval nagyobb számú rövidebb elkapásokhoz is.

Mario Manningham szintén szorgosan gyűjtötte a yardokat, igaz 2010-ben jobb teljesítményt nyújtott. 2008-ban rookie-ként csak néhány elkapásra futotta erejéből, egy évvel később viszont már észre lehetett venni a pályán is. Utódjául Rueben Randle érkezett. Mellette Jake Ballardot kell még megemlíteni. Első és valószínűleg egyetlen giants-es idénye kiválóra sikerült, az eredetileg blokkoló tight end 600 yard feletti teljesítményt nyújtott! Balszerencséje, hogy a Super Bowlon súlyos sérülést szenvedett, aminek hatására néhány hete waiveltük, a Patriots pedig boldogan húzta be a játékost. Kár érte...

A két teljesen ellentétes szezon között párhuzamot is lehet vonni. 2008-ban az "Earth (Jacobs), Wind (Ward) & Fire (Bradshaw)" RB hármas riogatta az ellenfeleket, míg legutóbb a Nicks-Cruz-Manningham triumvirátus alázta meg az ellenfél secondary-jét. Ahogy az NFL-ben, úgy nálunk is megmarad a tendencia miszerint a passzjáték előtérbe kerül, ugyanakkor véleményem szerint nem láthatunk majd ekkora különbséget a futó- és a passzjáték minőségében. A yardok nagy részét továbbra is a levegőben próbáljuk majd megszerezni, de a futójátékkal is többet fogunk próbálkozni és az edzői stáb egyik nagy feladata lesz ennek feljavítása. Bradshaw a legjobb korban van, Wilson első körösként érkezett és eddig mindenki elájult gyorsaságától, Scott pedig több lehetőséget fog kapni idén. Ha a fal összeáll a futásblokkolásban is, akkor sok örömben lesz részük a Giants szurkolóinak!