Chicago vs. Ex Chicago / Beharangozó: Buccaneers @ Bears

Kevin O’Dea, Tim Spencer, Hardy Nickerson, Josh McCown, Major Wright, Isiah Frey. Mind-mind olyan nevek, akik részesei voltak Lovie Smith chicagói érájának. Most a Buccaneers csapatával térnek vissza a Soldier Field-re.

A chicagói kapcsolat teljességének igényével ide lehet venni C.J. Wilson-t is, bár ő nem a jelenlegi vezetőedzőnk keze alatt volt a Bears állományában. Szóval van itt érzelem bőven. Lovie Smith 9 évig vezette a hétvégi ellenfelünk csapatát. Így aztán hasonlóság is van a két társaság között szép számmal. Mit ne mondjak a Bucs offense szinte teljes tükörképe a Bears gárdájának. Nézzük csak! Mike Evans/Vincent Jackson – Alshon Jeffery/Brandon Marshall. Stimmel! ASJ-Martellus Bennett. Stimmel! ( Azt hiszem ennyit megelőlegezhetünk Austin részére) Charles Sims- Matt Forte. Stimmel! ( Legalábbis Lovie Smith képzeletében mindenképp) Josh McCown- Jay Cutler. Stimmel! ( Miért? Balfék mindkettő. Nem?) Hézagos, olykor feladatát ellátni képtelen támadófal. Stimmel! Szóval épül ez szépen!

A védelmet azért nem említeném, mert amíg Lovie chicagói ténykedése alatt hozzászoktunk egy betonkemény kis működéshez, addig tampai munkálkodása során többször tapasztaljuk ennek ellenkezőjét. Sajnos!

Egy kis múltidéző:

1122_2_meccs

A két csapat immáron 55. alkalommal próbálja kitépni a másik szívét. Hogy anatómiailag mennyire nem vagyok otthon, az is példázza, hogy elméletem szerint a Bucs testéből 36, míg a Bears mellkasából 18 szív szakítódott ki az elmúlt jó pár évtized alatt.

Legutóbb éppen kedvenc csapatunk játszott szívdonort, amikor is egészen a Wembley Stadionig repült azért, hogy kapjon a Medvéktől egy kis 18:24-es szívátültetést. Pedig Ronde Barber még arra is hajlandó volt, hogy a Medvék célterületén döngölje földbe Matt Forte-t. Hiába! Ez is kevés volt. A 4. negyedre már 5:21-es hátránnyal futott ki csapatunk. Kellen Winslow és Dezmon Briscoe TD-je így csak szépségtapasz lehetett. Ez 2011. októberében történt, amikor is a  Medvék “főorvosát” ugyebár Lovie Smith-nek hívták.

Csakúgy, mint 2008-ban amikor Chicagóban már csapatunk műtötte a Kyle Orton által irányított hazaiakat. Igaz ezt a hosszabbításig odáztuk ( 27:24 OT.) De azért a Semmelweis Egyetemen is elismerően bólogattak a professzorok.

Aztán 2006-ban a Soldier Field-en, mi feküdtünk az asztalra megint, ahol hosszabításos 31:34-es vereség lett a vége. Vagy egy évvel előtte hazai pályán. Akkor is mi húztuk a rövidebbet. (10:13) .

Aztán 2004-ben megint mi voltunk a műtőasztal másik felén. Hazai pályán a 19:7-es hűtőládába pakoltuk a Bears szerveit. Ez ugyebár Lovie első éve volt a Medvékkel.

Azt javaslom ne is menjünk tovább, mert még valaki rosszul lesz!

Ellenfél elemző

Ha már a játékosoknál vontunk egy kis párhuzamot, vonhatunk gyorsan a vezetőedzőknél is! Marc Trestman és Lovie Smith egy dologban nagyon hasonlít. Jelenlegi csapata rendkívül eredménytelen. A különbség talán annyi, hogy Lovie-nak ez az első éve új csapata kispadján, Trestman viszont már a második évét koptatja és ilyenkor már nem olyan megbocsájtó a szurkoló közönség, s ennek hozományaként a tulajdonos sem.

Pedig  Trestmannek van egy szakterülete, amihez különösen ért. Ez a terület pedig az irányítók felkészítése. Az ő munkája pl. a tavalyi Josh McCown. Ugye mennyivel másabb Arroyo keze alatt? De hatalmas baklövést követett el vezetőedzőként. Röpke két év alatt hagyta rommá porladni az addig a liga első részében tanyázó Bears defense-t. Ezt a chicagói szurkolók nem tudom megbocsájtják-e neki valaha, csakúgy mint az ősi rivális Packers elleni megalázó vereséget. S hiába a legutóbbi fordulóban a Vikings elleni győzelem, a szurkolók magyarázatot akarnak, amire viszont Trestman látványos módon nem hajlandó. Van gond bőven! Persze egyesek a játékosok hozzáállását kritizálják. S talán ezt támasztja alá a 2013-as draft első körében elkelt guard, Kyle Long nyilatkozata is:

“Amikor van néhány vereség, az emberek választ szeretnének. Változást akarnak. Amire szükségünk van igazán, hogy észrevegyük, a hozzáálláson kell változtatni. Ki kell találjuk hogyan hibázhatunk kevesebbet, hogy játszhatunk magasabb szinten.”

A téma ismerős. Ugye, kalóz érzelmű barátaim?

Egyébként ha már az irányítókról esett szó, a chicagói sajtó leginkább a két irányító párharcaként konferálja a mérkőzést. Persze! Az irányítók az überkirályok, a VIP-esek, a pornócsődörök, meg miegymás. Pedig mi tudjuk, hogy valójában “Macskajancsik”. Egy igazi O-line man, vagy egy DT, mint McCoy. Azok a férfiak! Egyetértetek barátaim?

Szóval itt van nekünk a két irányító Cutler és McCown. Nézzünk róluk egy kis statisztikai táblázatot!

Josh McCown Jay Cutler
Passzpontosság 63,40% 67,00%
yard átlag 201,8 269,5
TD 6 21
INT 6 12
FMB/Lost 3/0 10/5
passer rating 82,6 93,4

Akikről azonban inkább kell beszélni, az pl Matt Forte. Ha futójáték és Bears, akkor Matt Forte. Szinte egyedüliként termeli a yardokat a futások során. Igazi klasszis. Azt is túléli, ha a fal nem nyit neki kellőképpen. Ez az igazi futó klasszisok sajátja, akikből csak egy pár van az NFL-ben. Mert az igazán jó futó az, aki rossz fal mögül is tud futni. Matt Forte ilyen. De sokoldalú is egyben, mert a keze is jó. A 4. az elkapásokkal termelt yardok chicagói listáján és éppen csak lemaradva Martellus Bennett és Brandon Marshall mögött. Három alkalommal éppen elkapásból varázsolt TD-t. Szóval egy ehhez hasonló produkcióhoz kellene felnőnie Charles Sims-nek, ha ahogy azt Lovie megálmodta, ő akar lenni a tampai Matt Forte. Nem kis feladat!

1122_3_meccs

Cutler az igazi “pornócsődör”

Az elkapások statisztikáját, legalábbis ami a termelt yardokat illeti, Alshon Jeffery vezeti a Bears-nél. Fizikális paraméterei rendkívül hasonlóak Mike Evans-éhez. Nemcsak, hogy magas, de gyors is. Ennek a két paraméternek az ötvözete bizony bestiális szörnyeteggé teszi őt az ellenfelek cornerback-jei számára. És ha őt sikeresen le is védekezik, ott van a hasonló testalkattal rendelkező Brandon Marshall. A Bucs secondary-nek azt hiszem lesz gondja bőven. Talán, ahogy The Berzerker barátunk is rámutatott, a Jay Cutler-re érkező pass-rush jelenthet megoldást eme égető problémára. Ebben jó hír, hogy a legutóbbi fordulóban már Michael Johnson is ébredezett hosszú téli álmából és Jacquies Smith is egy komoly rotációs játékos benyomását keltette.

Ha pass rush és Chicago, akkor ebben az idényben Willie Young nevével kell megbarátkoznunk! Az övével viszont nagyon. Nyolc alkalommal vitte földre az ellenfél irányítóit és ezzel a chicagói siettetés fenegyereke lett. Pedig a Vikings együtteséből ide érkezett Jared Allen is, akit a holtszezonban némelyek a Bucs csapatával is összeboronáltak gondolatban. Ő azonban a szeles várost választotta, de teljesítménye a korábbi évekhez mérten azért hagy maga után némi kívánni valót. 2,5 sack-nél tart és leginkább a futás elleni védelemben tud csak hozzátenni. Nem kell hozzá nagy jóstehetség. Ez egy fényes pályafutás alkonya.

S amiben a Bears az előző évekhez képest alul teljesíti magát, az egyértelműen a védelem. Pedig az idei évben is egy kiváló védőjátékos került a draft első körében Chicagóba. Kyle Fuller, aki mind cornerback, mind free safety poszton bevethető játékos, az idén már 6 levédekezett passzkísérletnél, 3 interception-nél s 3 kierőszakolt labdavesztésnél tart. Viszont a védelem összessége az bizony nem elit. De, hogy mondjak valami elkeserítőt, még mindig minden csapatstatisztikában előttünk állnak. Egyedül a turnover mutató, amiben nem. De ez sem nagy szám, mivel nálunk mínusz öt, náluk mínusz hat a mutató.

Így aztán Evans remek teljesítménye ide vagy oda, ezek a tények aztán természetesen be is árazzák szépen kedvenc csapatunkat e kiruccanás előtt.

Akik hiányozhatnak

Most kivételesen az ellenfélnél van bővebb lista. Már korábban IR listára került a cornerback Charles Tillman, a tight end Zach Miller és az a Lamarr Houston is, aki röhejes módon egy sack utáni ünneplés során sérült meg súlyosan.

A két veszélyes elkapó Jeffery és Marshall is a hét közepén kihagyták a gyakorlásokat, majd később limitáltan vettek részt, Alshon pénteken már teljes erővel. Kérdéses státuszban volt hét közben még Jared Allen, de végül is rendben van.  Kérdéses Eben Britton (G), Demontre Hurst (CB), Jordan Mills (T), Josh Morgan (WR) játéka. Biztos hiányzó viszont Trevor Scott (DE), Darryl Sharpton (LB) és Chris Williams (WR). Matt Forte és Jeremiah Ratliff (NT) valamint Lance Briggs (LB) is kihagyta a hétközi gyakorlatokat, de úgy néz ki rendben lesznek. Nem is sport sérülés miatt hiányzott a három játékos. A frissen draftolt defensive tackle, Ego Ferguson is pihizett, majd a hét második részében teljes munkát végzett.

Csapatunknál négy játékos helyzete kérdéses. Lavonte David, Doug Martin, Charles Sims és Alterraun Verner játéka nem biztos. David nem is tudott az edzéseken részt venni.

Ilyen előjelekkel készül csapatunk. Lássuk hát a medvét!

1122_4_meccs

bucsbejegyzesbanner_1.jpg

Forrás:

Bucs Blog

buccaneershun.wordpress.com