Elérkeztünk a holtszezon talán mondhatni, legunalmasabb szakaszába. Így az OTA időszaka alatt, az edzőtáborozások megkezdése előtt, valóban nem sok hírértékű dolog van az NFL világában. Hacsak valami tesztoszterontól túltengett, túlfizetett, állig felfegyverkezett, ittas, részeg sofőr, amúgy jó sportoló NFL játékos nem csinál nekünk. Na már most ilyen nincsen. Ezért maradt a Pro Football Focus elmélkedése azon dologról, hogy miért is lesz a Buccaneers leendő nagy szupersztárja Demar Dotson.

Tavaly ugye Leonard Johnsont érte a megtiszteltetés, aki sajnos azóta sem lett “szupersztár”. Most viszont úgy gondolják a jövő nagy reménysége, a jelenleg legrégebb óta foglalkoztatott Martalóc, Demar Dotson, aki 2009 óta játszik már csapatunknál. Ez a holtszezon azon időszaka, amikor általában kijönnek a “toplisták” a liga játékosairól, elkészülnek a különféle elemzések a jövő nagy reményeiről, hogy éghessenek a szurkolói blogok kommentelő rendszerei. Ilyen okból hozta létre a Pro Football Focus ezen kezdeményezését. Minden évben kiválasztanak egy játékost minden csapatból, akit részletes elemzésnek tesznek ki, hogy szerintük miért is lesz ő azon csapat eljövendő szupersztárja.

Születnek persze érdekes eredményeik, de van amivel nagyon telibe találnak a srácok. Például a Michael Bennett-tel kapcsolatos ilyen jellegű megállapításaik úgy hiszem helyesek voltak. Azonban Quincy Black kapcsán született egy kis mellélövés is. Mint ahogyan az sem biztos, hogy Leonard Johnson szupersztárrá válik a jövőben. De nézzük, miért is Dotson?

Demar Dotson 2009-ben csatlakozott a Buccaneers gárdájához, tette mindezt le nem draftolt szabadügynökként, úgy, hogy mielőtt elindította profi karrierjét mindösszesen egyetlen egy évet futbalozott! Ráadásul akkor is védőfalemberként. Mert ugye vérmes Bucs szurkoló révén azt tudjátok, hogy a támadófalunk egyik tagjáról van szó gondolom… Elég sokat kellett várnia a Bucs szurkolóknak, hogy megismerhessék őt. Kezdetben még bal oldali tackle-t játszott, és az OTA-n kívül nem sok esélye volt a nagyérdeműnek őt megtekinteni. Hisz Donald Penn volt végig a kezdő játékosunk bal oldalon, ezen pozícióban. Bár volt egy időszak amikor dörzsölhette a markát, hisz Penn holdout-ot jelentett be, de csakhamar sikerült megegyeznie a csapattal. Dotson pedig ült is vissza a kispadra.

Ott pedig meg sem állt a depth chart legaljáig. Hisz az akkori vezetőség úgy gondolta, hogy James Lee és Jeremy Trueblood is jobb nála. Ráadásul Dotson balszerencséjére egyik sem akart lesérülni, hiába hívta segítségül a woodoo minden erejét. (Persze nem hívta, csak én sületlenkedek.) És bár már 2009 óta csapatunknál volt, egészen 2012-ig nem is hallhattunk róla szinte, aztán megérkezett a várva várt lehetőség. (Ugyanis ütött a woodoo) Átvehette Jeremy Trueblood helyét, ugyan nem a saját pozíciójában, hanem jobb oldali tackle-ként. Bizony akkor az edzőnk már a degenerált Greg Schiano volt, és csak azért húztam át a degenerált szócskát, mert ez volt Schiano két éves pályafutásának egyik jó döntése a kettőből, amit a Buccaneers-nél meghozott. A másik ugye Tim Wright tight enddé átfakultálása.

Ugyanis miután ez a csere végbement akkor kezdett szépen alakulni a Bucs támadófalának is a játéka, addig csak nagyon nyögvenyelősen ment a dolog, a fal játékosainak, pozíció cserélgetései miatt. Demar Dotson játéka pedig kifejezetten a felkelő nap sugarát imitálta, ahogy utat tör a reggeli harmatos lombok között. Ahogy utat tört Doug Martin, és a többi futó is onnantól kezdve Dotson segédletével.

Egy játékos persze attól lesz “elit” ahogy odakint mondják, vagy akár mondhatni “szupersztár” ebben a pozícióban. Ha minimalizálni tudja az irányító felé érkező nyomásokat, sackeket. Illetve ha hozzá tud járulni a futójáték eredményességéhez. Ilyen jellegű statisztikái, a jobb oldali tackle-k között a harmadik helyre sorolják Dotsont. Futásblokkolás terén pedig igazán 2012-ben sikerült neki nagyot alkotnia. Csak egy kis összehasonlításképp: Donald Penn majd kétszer annyi zsákot, és irányítósiettetést engedett adott években, mint Dotson, amikor együtt játszottak a falban.

Egyáltalán nem elvetélt ötlet tehát ezúttal a Pro Football Focus-tól, hogy Demar Dotsont nevezzék ki a jövő “titkos szupersztárjának”, hisz Dotson remek játékot mutat már két éve ebben a falban. A méretei kiválóak, lábai gyorsak, technikája rendben van, és nagyon nagy területet tud bejátszani, mind bal, mind jobb oldali tackle-ként. Ráadásul az ár-érték arányt is nagyon sikerült eltalálni, amikor tavaly nem várta meg a vezetőség, hogy szabadügynökké váljon a játékos, hanem aláírtak vele egy három évről szóló szerződéshosszabbítást, potom 4,5 millió dollárért! Ez így nagyon rendben van, ha itt is megnézzük, hogy ennek az összegnek a kétszeresét vágta zsebre a fele olyan jó teljesítményt nyújtó Donald Penn, egy évre!  Bakker még egy jó döntés a Schiano rezsimtől. Szóval, a statisztikák szerint Dotson a harmadik legjobb jobb oldali tackle az NFL-ben, a fizetése a jobb oldali tackle-k között azonban csak a 23. helyen található.

Mit gondoltok lehetne ő az elkövetkezendő évek titkos favoritja?

Forrás:

Bucs Blog

buccaneershun.wordpress.com