Az elmúlt néhány évben számos kritika érte Jerry Reese munkásságát. A korábbiakkal ellentétben nem mindig végzett jó munkát a szabadügynök piacon és a draftjai sem voltak kellőképp jók. Idén ez könnyen megváltozhat, hiszen eddig hihetetlen produkciót nyújtanak újoncaink, szinte mindegyikük megmutatta magát a pályán. Vajon az idei lett general managerünk eddigi legjobb draftja? Egyelőre korai még ezt kijelenteni, de egy pillantást vethetünk eddigi munkássárága.

2013

1/19: Justin Pugh, OT
2/49: Johnathan Hankins, DT
3/81: Damontre Moore, DE
4/110: Ryan Nassib, QB
5/152: Cooper Taylor, S
7/225: Eric Herman, G
*7/253: Michael Cox, RB

Átlag alatti class volt a 2013-as, amelynek nyitó körét dominálták a támadó és védő falemberek. Némi meglepetésre Justin Pugh-ra esett az első választás, akit előzetesen egy körrel hátrébb vártak. Rookie évét sérülésekkel kezdte, majd felvette a liga ritmusát és a gyengécske támadófal legjobbjává vált. Megszerzésére nem lehet panasz. Ugyanez elmondható Johnathan Hankins-ról is, aki idén már az egyik kedvenc játékosom lett. Akár az első körben is gazdára találhatott volna, de utolsó évében várakozáson alul teljesített az Ohio State-en. Újoncként nem sok lehetőséget kapott, de amikor pályára került nem vallott szégyent. Idén Linval Joseph távozása miatt teljes értékű kezdő lett és brillírozik. Mind a futás megállításából (49 TAK), mind a pass rush-ból (7 sack) kiveszi a részét. Pro Bowl formát mutat. Damontre Moore-t a teljes draft egyik legnagyobb stealjének tartották, hiszen 1-2 hónappal a játékosbörze előtt még top 10-be várták. Persze azt is tudtuk, hogy komoly munka lesz vele, fejben nem biztos, hogy készen állt még a profi világra. Ez sajnos be is igazolódott, hiszen látjuk, hogy oda tud érni az ellenfél irányítójához, de buta szabálytalanságokat is vét, a Rams elleni tömegbunyó alkalmával pedig a mérkőzésből is kizárták. Ryan Nassibért trade-elt Reese, megszerzésének célja egy prémium csereirányító leigazolása volt. Cooper Taylor hihetetlen fizikai adottságokkal rendelkezik, testalkata alapján linebacker is lehetne. A legutóbbi előszezonban nem is mozgott rosszul, de a sérülések egyelőre kibabráltak vele. Eric Herman egymás után osztogatta a pancake-ket a college-ban, de eddig nem tudott hosszútávon a csapatban ragadni. Michael Cox kapott némi lehetőséget, igaz elkápráztatni senkit sem tudott, a Seahawks ellen pedig csúnya lábtörést szenvedett, ami profi pályafutásának végét is jelenthetni.

2012

1/32: David Wilson, RB
2/63: Rueben Randle, WR
3/94: Jayron Hosley, CB
4/127: Adrien Robinson, TE
*4/131: Brandon Mosley, G/T
6/201: Matt McCants, T
7/239: Markus Kuhn, DT

Super Bowl győztesként majdnem reggelig kellett várnunk csapatunk húzására, de ennél nagyobb problémája ne legyen az embernek. Kissé kapkodásszagúnak tűnt a pick, a Tampa Bay Buccaneers betrade-elt elénk és elvitte Doug Martint, nekünk pedig David Wilson jutott. 2011-ben akadozott a futójáték, megváltunk Brandon Jacobs-tól is, de sokan inkább a támadófal gyengeségében látták a hibát. Wilson hihetetlen gyorsasággal rendelkezett, azonban nem tartották all-down backnek. Sajnos nem ez volt a legfőbb probléma, hanem egy évvel ezelőtti nyaksérülése, amely után megpróbált még visszatérni, de az edzőtábor alatt tudatták vele, hogy be kell fejeznie a futballt. Kár érte, hiszen helye lett volna a jelenlegi offense-ben. Rueben Randle-t az első körbe is várhattuk volna, azonban a második végéig csúszott. Ezt nem bántuk, jó értéket képviselt. 2013-ra ki is harcolta magának a kezdő helyet, de teljes mértékben nem lehetünk vele elégedettek, hiszen roppant inkonzisztens. Az egyik pillanatban Patrick Peterson ellen mutat be egy egykezes elkapást, aztán negyedekre eltűnik. Jayron Hosley jól mutatkozott be, majd elindult a lejtőn. Idén a csapatban maradása is csodának számított, jövőre valószínűleg kereshet magának másik franchise-t. Sajnos ugyanez igaz Adrien Robinsonra és Brandon Mosley-ra is. Úgy mentek neki 2014-nek, hogy nagy lehetőség előtt állnak, könnyen kezdők lehetnek. Ez nem így lett és alig alig jutottak lehetőséghez. Jövőre kaphatnak még egy utolsó esélyt, de ne lepődjünk meg ha eltűnnek a süllyesztőben. Matt McCants még ennyire sem vált be. Egy évet a gyakorlócsapatban töltött, majd Oaklandbe távozott. Markus Kuhn sztorija viszont sikertörténetnek mondható. Németországból felkerekedve édesapjával járták az egyetemeket, hogy a tengerentúlon focizhasson, végül pedig a North Carolina State iskolájában megkapta a lehetőséget. Itt nem állt meg, bemutatkozhatott a profik között is és még mindig csapatunk tagja.

2011

1/19: Prince Amukamara, CB
2/52: Marvin Austin, DT
3/83: Jerrel Jernigan, WR
4/117: James Brewer, OT
6/185: Greg Jones, LB
*6/198: Tyles Sash, S
*6/202: Jacquian Williams, LB
7/221: Da'Rel Scott, RB

UDFA: Henry Hynoski FB, Mark Herzlich, LB, Spencer Paysinger, LB

Ígéretes névsornak tűnt a draft után, játékosaink azonban csak részben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Prince Amukamara a class legjobb cornerbackje volt Patrick Peterson mellett, a legjobb 10-be várták. A 19-dik helyen kiváló fogásnak tűnt, igaz profi pályafutása egy súlyos sérüléssel indult és első éveiben teljesítménye is elmaradt a várttól. Később ezen sikerült felülkerekednie és ha hosszútávon egészséges tud maradni, akkor még évekig csapatunk erőssége lehet. Marvin Austinban is volt fantázia, igaz aggasztó volt, hogy utolsó egyetemi évében eltiltás miatt nem léphetett pályára és sajnos egy sérülés miatt újonc évében sem játszhatott. Ezt követően nem lett belőle az a játékos akinek várták és nem tudott gyökeret verni. Jelenleg a Denver Broncos tagja. Jerrel Jernigan playmaker képességeiben bíztak, illetve abban az időben a wildcat formációban is volt még fantázia, de ez nem került kipróbálásra. Hosszú évek padozása után tavaly év végén kapott némi lehetőséget amivel élni is tudott, de idén nem tűnt túl meggyőzőnek és elég hamar IR-re is került. James Brewer sajnos nem vált be, mindössze néhány mérkőzésen tudott valamelyest segíteni. Greg Jones-szal sem voltunk szerencsésebbek. Újoncként végigjátszotta a szezont, aztán nem tudott a csapatban ragadni. Jacksonville-be került, ott lejátszott néhány mérkőzést, de azóta nem szerepelt a profik között. Tyler Sash újabban leginkább csak a rendőrök elől menekül, Jacquian Williams viszont még mindig a csapatunk tagja és talán eddigi legsikeresebb évét zárta. Jones-hoz és Sash-hez hasonlóan Da'Rel Scott sem töltött el hosszú időt nálunk.

Pozitív meglepetésnek számítottak viszont draftolatlan újoncaink. Mark Herzlich volt a legnagyobb név, aki felépülve a rákból a class egyik médiaszemélyisége is volt (a szó pozitív értelmében persze). Rajta kívül sikerült megszerezni a legjobb fullbacket is Henry Hynoski személyében és Spencer Paysingernek is voltak jó mérkőzései. Egyikük sem lett a franchise meghatározó embere, de UDFA játékosként a ligába kerülve egy panasz sem lehet rájuk!

2010

1/15: Jason Pierre-Paul, DE
2/46: Linval Joseph, DT
3/76: Chad Jones, S
4/115: Philip Dillard, LB
5/147: Mitch Petrus, G
6/184: Adrian Tracy, LB
7/221: Matt Dodge, P

UDFA: Victor Cruz, WR

Mindenki linebackert akart, elsősorban Rolando McClain személye volt kecsegtető, őt azonban már a hetedik választással elvitte a Raiders. Maradt hát Jason Pierre-Paul, akit csapatunk igen magasan rangsorolt, de voltak akik bust esélyesnek tartották. Szerencsére nem nekik lett igazuk és komoly szerepe volt JPP-nek az egy évvel később Super Bowl megnyeréséhez, Ugyan későbbi hátműtéte komoly aggodalomra adott okot, de idén újra bebizonyította, hogy nem felejtett el játszani és lehet még számolni vele. Linval Joseph szintén telitalálatnak bizonyult, igaz kicsit alulértékelték, de minden évében egy rakat szerelést szorgoskodott össze. Az előző szezon után nem tudtuk megtartani, Minnesotába távozott, ahol ugyanezt a színvonalat hozza. Chad Jones története nagyon szomorú, néhány héttel a draft után súlyos autóbalesetet szenvedett, ami után nem tudott visszatérni a futballpályára. Philip Dillardnak a képességeivel volt gond, nem tudta orvosolni a linebacker problémákat és egy év után távozott is. Mitch Petrus kicsit tovább bírta, de ő sem csapatunk tagja már. Adrian Tracy csak egy szezont játszott végig, ez a 2012-es volt, a 49ers ellen sacket is szerzett, de összességében nem illeszkedett csapatunk sémájába. Matt Dodge-ról azt hiszem senkinek sem kell mondani semmit...

A class legjobbja JPP mellett a draftolatlan Victor Cruz lett, akinek legendássá vált a Jets elleni 3 touchdownja. Újoncként aztán alig lépett pályára, 2011 viszont az ő éve volt és azóta is csapatunk egyik meghatározó egyénisége. Ugyan jelenleg sérült, de jövőre játékostársaival remek offense-t hozhat össze.

2009

1/29: Hakeem Nicks, WR
2/45: Clint Sintim, LB
2/60: Will Beatty, OT
3/85: Ramses Barden, WR
*3/100: Travis Beckum, TE
4/129: Andre Brown, RB
5/151: Rhett Bomar, QB
6/200: DeAndre Wright, CB
7/238: Stoney Woodson, CB

Címvédőként jól indítottuk az évet, aztán Plaxico Burress balhéja teljesen lenullázott mindent és a rájátszásban sem jártunk sikerrel. Ez tükröződik a névsorból is, Manning több új célpontot kapott. Közülük Hakeem Nicks vált be a legjobban, aki egészen 2012-ig remekelt is, utána azonban elment a játékkedve és jelenleg a Colts-ban sem brillírozik. Nagy kár érte, hiszen hihetetlen képességekkel rendelkezik, kisujjából hozná az 1000 yardos szezonokat. Clint Sintimet elsősorban 3-4-es védelmet alkalmazó csapatokhoz képzelték el, de remek értéket képviselt a második kör közepén. Sajnos roppant balszerencsés volt, két ACL szakadása után a visszavonulás mellett kellett döntenie. Will Beatty-nek tavaly borzalmas éve volt, de összességében nem lehetett rá panasz, megoldotta a vakoldali tackle feladatait. Ramses Bardennek összesen egy jó mérkőzése volt az NFL-ben, azon kívül teljesen reménytelennek tűnt. A hírek szerint jelenleg Ausztráliában próbálja újraindítani pályafutását. Travis Beckum ugyanúgy súlytalan volt, csak egy-egy szép játékra futotta tőle. A Super Bowlon megsérült, azóta pedig nem lépett pályára. Andre Brownt kezdetben sérülések gyötörték, aztán pedig végigjárta a fél ligát és végül 2012-ig kellett várnia a lehetőségre. Tartósságával probléma akadt, így hiába tűnt ígéretes játékosnak, egy éve inkább Rashad Jennings mellett döntöttünk, Brown pedig Houstonban sem tudott megragadni. Rhett Bomar, DeAndre Wright és Stoney Woodson nem sokáig jutott.

2008

1/31: Kenny Phillips, S
2/63: Terrell Thomas, CB
3/95: Mario Manningham, WR
4/123: Bryan Kehl, LB
5/165: Jonathan Goff, LB
6/198: Andre' Woodson, QB
*6/199: Robert Henderson, DE

Reese első SB győzelem utáni draftja. Kenny Phillips remek választásnak tűnt, hiányposztra érkezett és nagy értéket képviselt az első kör végén. Karrierje felemásra sikerült, a sérülésekkel ő sem volt szerencsés. Újonc szerződésének végén Philadelphiába távozott, ahol azonban nem tudott a csapatban maradni. Terrell Thomas nála is pechesebb volt, összesen 3 ACL szakadást kellett elszenvednie (egyet az egyetemen, kettőt a profik között). Ennek ellenére vissza tudott térni, de idén már nem talált magának csapatot. Mario Manninghammel hasonló a sztori, csapatunk hasznos tagjává tudott válni, a 46. Super Bowl egyik sztárja volt bravúros elkapásával, de San Francisco-ban nem találta a helyét és egy térdsérülés őt is az oldalvonal mellé kényszerítette. Nyáron a visszatérés sem jött össze neki. Kehl 2010-ig volt csapatunk tagja, később pedig máshol sem találta a helyét és az ő pályafutásának is egy sérülés vetett véget... Goffon is kifogott a hírhedt 3 betűs térdsérülés, amiből egyet nálunk, egyet pedig már a Redskins-nél szenvedett el. Sem Andre' Woodson, sem Robert Henderson nem nyújtott maradandót a profik között.

2007

1/20: Aaron Ross, CB
2/51: Steve Smith, WR
3/81: Jay Alford, DT
4/116: Zak DeOssie, LS
5/153: Kevin Boss, TE
6/189: Adam Koets, C
7/224: Michael Johnson, S
*7/250: Ahmad Bradshaw, RB

Remek drafttal mutatkozott be general managerünk, legtöbb választottja már újoncként letette a névjegyét. Aaron Ross-ból nem lett az a klasszis akit várhattunk volna, de így is okozott szép pillanatokat a Giants szimpatizánsoknak. Sokat bajlódott a sérülésekkel is és időnként a teljesítménye sem volt megfelelő, de ne feledjük, hogy legutóbbi Super Bowl menetelésünkkor ő volt az egyik cornerbackünk. A pályán kívül is jó gyerek, így emlékezzünk vele kapcsolatban csak a szépre. Steve Smith ellenben alaposan kitolt a drukkerekkel mikor Philadelphiába távozott. 2009-ben Manning kedvenc célpontja volt, harmadik downoknál gyakran őt kereste. Meg is hálálta a bizalmat, 107 elkapással zárt és a Pro Bowlon is pályára léphetett. Később elutasította a szerződéshosszabbítási ajánlatot, majd megsérült és távozott. Ezt követően nem tudott már az a játékos lenni aki volt és 2012 után a visszavonulás mellett döntött. Jay Alford elsősorban egy játék miatt lett ismert, a SB utolsó percében tudta sackelni Tom Brady-t. 2008-ban több lehetőséget kapott, de 2009-ben MCL és részleges ACL szakadást szenvedett, ezután pedig egy NFL csapat keretébe sem tudta beverekedni magát. Zak DeOssie a linebacker sor megerősítésére érkezett, később azonban long snaperré vált. Kevin Boss-tól is láthattunk egy szép play-t a nagydöntőben, egy gyönyörű elkapással vétette észre magát. Nem kis feladatot kapott újoncként, a megsérült Jeremy Shockey-t kellett pótolni és korrektül is szerepelt. Sajnos Boss pályafutása is idő előtt véget ért, folyamatos agyrázkódásokat szenvedett. Adam Koets sem volt szerencsésebb, az ő karrierje egy keresztszalag szakadással ért véget. Michael Johnson kitöltötte rookie szerződését és egy hetedik körös pickhez képest korrekt teljesítményt is hozott. Ezután Detroitba került, ahol nem tudott a csapatban ragadni, máshol pedig nem kapott már lehetőséget. A 2007-es class legjobb játékosa pedig Ahmad Bradshaw lett. Újoncként egy 88 yardos touchdownnal tette le a névjegyét, majd egyre produktívabb lett. Legjobb éve 2010-ben volt, 1200 yard felett zárt. Ezt követően egyre jobban szenvedett a sérülésekkel, az offseasonban mindig kés alá kellett feküdnie, így 2013-ban megváltunk tőle. A Colts-tól kapott egy újabb lehetőséget, ahol nem lehetett rá panasz, de idén és tavaly is IR-re került.

Melyik évfolyam lett a legjobb? A 2013-asra nem panaszkodhatunk, Pugh és Hankins is teljes értékű kezdővé vált és Moore játékában is van fantázia, a többiek azonban valószínűleg eltűnnek majd a süllyesztőben. 2012 nem a mi évünk volt, Wilsonnak vissza kellett vonulnia, egyedül Randle verekedett ki magának komolyabb szerepet, de az ő teljesítményével sem lehetünk teljes mértékben elégedettek. 2011-ből elsősorban Amukamara maradt, Jernigan jó eséllyel távozhat és J. Williams maradása is kérdéses. UDFA játékosaink viszont kellemes meglepetést keltettek, Hynoski közönségkedvenc lett, Herzlich és Paysinger pedig kiegészítőemberré vált. A hátsó körökkel 2010-ben sem volt szerencsénk, de JPP, Joseph és Cruz megszerzése remek húzásnak bizonyult. 2009-ből Nicks és Beatty vált csapatunk erősségévé, igaz előbbi mentális hiányosságai kegyetlenül kijöttek, utóbbi pedig tavaly borzasztóan játszott. Ennek ellenére soha rosszabb választásokat, a legutóbbi SB győzelemből mindketten kivették a részüket. A 2008-as class játékosait a sérülések vágták taccsra, Phillips, Thomas és Manningham is szebb pályát futhatott volna be és talán Goff is még mindig csapatunk játékosa lenne. 2007 telitalálatnak bizonyult, Ross már újoncként komoly játékidőt kapott, Smith meg sem állt a Pro Bowlig, Alford sackje mindenkinek emlékezetes marad, DeOssie a special teamünk egyik ásza, Boss évekig a kezdő tight endünk volt, Bradshaw pedig egyik legjobb támadónk lett.

A legjobb évfolyamnak tehát a 2007-es bizonyult, de a 2008-as is hasonló kaliberűvé válhatott volna, ha a sérülések nem kezdik ki játékosainkat. A 2010-es választásaink sem voltak rosszak, bár azt a class-t elsősorban Cruz emeli fel. 2013-ban is jó munkát végeztek scoutjaink, három tehetségünk is kezdő lehet a jövőben és egyelőre társaikat sem szabad leírni. Persze nehéz még róluk véleményt formálni, legalább 3 évnek el kell telnie, hogy az adott év játékosbörzéjét értékelni tudjuk.

Pont emiatt kell óvatosan bánni idén kiválasztott játékosainkkal, de eddig öröm nézni a játékukat. Odell Beckham Jr. az egész liga egyik legjobb elkapójává vált, kevés WR-től láthatunk jobb játékot idén. Weston RIchbirgnek is voltak szép mérkőzései, de időnként hajlamos a szenvedésre. Azt viszont fel kell hozni a védelmében, hogy nem eredeti posztján játszik, így ebből a szemszögből nézve ő is dicséretet érdemel. Jay Bromley egyelőre nem kapott sok lehetőséget, de jövőre bekerülhet a rotációba. A negyedik körös Andre Williams-t nem véletlenül tartották sokra scoutjaink, a negyedik kör elején felmerült a trade lehetősége is. Ez nem történt meg, de a Heisman döntős futót így is draftolni tudtuk. Képessége megvan ahhoz, hogy 1000 yard feletti running backké váljon, igaz kicsit türelmesebbé kell válnia, de ha egyszer meglódul, akkor úgy megy át a defensive backen, mint az úthenger. Nat Berhe nagy ütközéseivel szerzett magának hírnevet a San Diego State-en és ezt várják tőle a profik között is. Egyelőre a special teamben kell helytállnia, de a jövőben vélhetően nagyobb szerepet fog kapni a védelemben is, a safety sor nagy átalakulások előtt állhat. Devon Kennard elsősorban középiskolában volt sztár, a USC-n kicsit visszaesett, de az NFL-ben újra elkápráztat mindenkit. Sokoldalú linebacker, a passzsiettetéshez is ért. Hagyományosan rossz LB-ink vannak, így benne van a szurkolók minden reménye. Az iskolapadban is helytállt, egyetemi csapatában neki volt a legmagasabb tanulmányi átlaga. Bennett Jackson egyelőre nem járt sikerrel, kezdésként a practice squad jutott neki, majd kidőlt és a sérülések ellenére sem tudott az aktív keret tagja lenni. Nem szabad elfeledkezni az UDFA Kerry Wynnről és Corey Washingtonról sem, előbbi a szezon második felének egyik nagy meglepetése, utóbbi pedig az előszezonban villogott, de egyelőre türelmesnek kell lennie.

Elnézve a névsort megállapítható, hogy Beckham, Richburg, Williams és Kennard is teljes értékű kezdő lehet, ilyen pedig csak nagyon ritka esetben jön össze. Kell is tőlük a jó játék, hiszen csapatunk kerete erős átalakulásokon megy keresztül és két rossz szezon után javulást várnának a szurkolók is. Minden esélyük megvan, hogy az elmúlt időszak egyik legjobb draft class-át alkossák, ehhez azonban az kell, hogy a jelenlegi színvonalon vagy annál jobban szerepeljenek és kerüljék el a komolyabb sérüléseket. Néhány sikertelen játékosbörze után mintha változás lenne a stratégiában és ez eddig a javunkra vált.

Forrás:

Magyar New York Giants Blog

giantsfootball.blog.hu