Talán mostanra mindenkinek sikerült túltennie magát a szabadügynök piac mozgalmas eseményein, ami példátlanul sok izgalmat és nem kevés kérdőjelet is hozott a csapattal kapcsolatban. Viszont nincs nagyon idő ezen elmélkedni, mert már kevesebb két hét van hátra a draftig.

Ez lesz Chip Kelly első olyan draftja, amit teljhatalmú vezetőedzőként és egyben „kvázi-GM”-ként fog lebonyolítani. A főedzőt előszeretettel szokták az Oregon egyetemről származó játékosok iránti elfogultsággal vádolni, bár a 90 fős keretben lévő oregoni játékosok létszámán (jelenleg 8, Jeff Maehl még nem írta alá a tenderét) túl ennek az elfogultságnak nem nagyon van jele.

Viszont most ennek apropóján nézzük meg, kik azok a játékosok, akik idén jelentkeztek a Eugene-beli egyetemről a draftra, mert van némi esély – és nem csupán az egyetemük miatt – hogy egyikük-másikuk az Eagles által kerül kiválasztásra a drafton.

Marcus Mariota

Poszt: irányító

Méretek: 6-4, 222

Aligha van olyan Eagles szurkoló, aki ne hallott volna már a hawaii származású irányítóról, hiszen lényegében már Chip Kelly főedzővé való kinevezésekor (2013) elindult a találgatás arról, hogy miként fogja majd megszerezni egyetemi irányítóját. Pedig az egyetemi toborzás során még nem volt ilyen népszerű játékos. Remek fizikai adottságai már akkor láthatóak voltak, és a szigetállam messze legtöbb első osztályú játékost kinevelő középiskolájába a Saint Louisba járt. Ennek ellenére nem vonzott igazán komoly érdeklődést a nagy egyetemek részéről, mivel csak végzős évében kapta meg a karmesteri pálcát a Crusadersnél. Azonban ez a legkevésbé sem zavarta Chip Kellyéket, hogy még a végzős szezonja előtt ösztöndíjat ajánljanak neki, anélkül, hogy akár egy középiskolai meccsen is kezdőként játszott volna, ugyanis már az edzések alatt is meggyőzte őket. Az Oregon messze a legnívósabb kérője volt, hiszen rajtuk kívül, egyedül a Memphis ajánlott ösztöndíjat neki.

Ekkoriban úgy tűnt, hogy ismét csak nehéz dolga lehet a kezdőbe kerüléssel, ha a Kacsákat választja, ugyanis Kellyék elsőszámú kiszemeltje Johnny Manziel volt, aki szóban el is kötelezte magát az Oregonhoz. Végül azonban úgy alakult, hogy Manziel megváltoztatta elhatározását, és a Texas A&M-re ment. Ráadásul végzős szezonja is kiválóan sikerült, mindössze egy vereséget szenvedve megnyerték az állami bajnokságot, és Mariota futva és passzolva összesen 39 TD-vel segítette a csapatát, mindössze 5 interception mellett.

Az egyetemen a 2011-es évet redshirtösként töltötte, ahol végignézhette, ahogy a csapat zsinórban a harmadik konferencia elsőségét gyűjti be, Darron Thomas vezetésével. Majd a Rose Bowlon a Russell Wilson és Montee Ball fémjelezte Wisconsint múlták felül.

A 2012-es szezonban már nem járt úgy, mint a középiskolában. Tényleges freshman évében rögtön megszerezte a kezdő posztot, ráadásul egy tapasztaltabb vetélytársat ütött ki a nyeregből Bryan Bennett személyében. Innentől kezdve már vissza sem nézett, már első évében a legjobb egyetemi irányítók közé tartozott, és másod- majd harmadéveseként csak fokozta a tempót. 2012 és 2014 között csapata mind a 42 meccsén kezdő volt, úgy, hogy a 2013-as szezonban 6 meccset MCL szalag szakadással játszott. Ez idő alatt 105 passzolt és 29 futott TD fűződik a nevéhez, de még elkapóként is eredményes tudott lenni. 2012-ben a Fiesta Bowlon a Kansas State-et, egy évvel később az Alamo Bowlon a Texas csapatát intézték el a vezetésével, mindkét meccsen MVP-nek választották.

A tavalyi idényben bejutottak az FBS-ben elsőként megrendezett rájátszásba, ahol a Rose Bowlon súlyos vereséget mértek a bajnoki címvédő Florida State-re. Természetesen ismét elvitte az MVP-címet. A nagy célt azonban nem sikerült elérni a csapatnak, mert a bajnoki döntőn vereséget szenvedtek az Ohio State-től. Bár Mariota nem játszott rosszul, de a Buckeyes védelem mégis gátat tudott vetni az oregoni pontzuhatagnak. Viszont a Kacsa-védelem nem bírt az Ezekiel Elliott fémjelezte ohiói futójátékkal.

Persze, egyéni szinten is számtalan elismerésben volt része. A legnagyobb ezek között természetesen a 2014-ben begyűjtött, legjobb egyetemi játékosnak Heismann Trófea, amelyet a Heismann történelemben először kapott oregoni játékos. Emellett begyűjtötte a legjobb iránytónak járó Davey O’Brian Díjat és Johnny Unitas Golden Arm Díjat is, illetve bezsebelte a Walter Camp Alapítvány díját és a Maxwell Díjat is. Természetesen valamennyi szervezetnél egyhangúan az All-American válogatottba került 2014-ben, és az AP-nél ő lett az Év Egyetemi Játékosa.      

Bár vannak szakértők, akik megkérdőjelezik azt, hogy az NFL-ben is képes lesz-e eredményes lenni, de az nyugodtan kijelenthető, hogy az Eagles támadósorába az idei Qb felhozatalból messze ő illene a legjobban. Ezen persze nem lehet meglepődni, hiszen Chip Kelly számos elemet áthozott az oregoni támadó sémából. Viszonylagosan nálunk kellene a legkevesebb alkalmazkodást végrehajtania a támadósorban, és tudna koncentrálni a NFL védelmek kiismerésére. Kiváló atletikus képességekkel rendelkezik, ezt mind a meccsein, mind az NFL Combineon bebizonyította. Nem egy olyan irányító, aki mindenáron futni akar a labdával, de jól használja az adottságait. Képes bravúros meneküléseket végrehajtani, ráadásul kulcshelyzetekben. Például a Michigan State ellen 18-27-es hátrányban, 3. és 11-nél.

Vagy a Washington State ellen döntetlen állásnál, 4. és 10-nél.

Az egyetemen nem kellett a center mögött állnia, rendszerint shotgunból kapta a labdát. Azonban a pro dayén megmutatta, hogy technikailag nincs problémája azzal, ha a center mögül kapja a labdát. Ha olyan csapatba kerül, ami klasszikus NFL támadó felfogással rendelkezik, akkor nyilván több időbe fog kerülni, hogy élesben is alkalmazkodjon a helyzethez. Viszont egy ilyen támadó sémában valószínűleg kihasználatlanul marad az egyik legnagyobb erénye: remekül tudja irányítani az uptempo offense-t, meg tudja hozni az ehhez szükséges gyors döntéseket, meglátja és kihasználja a védelmek gyengéit. Ellenzői szeretnek arra hivatkozni, hogy az oregoni támadó rendszer mindenkiből nagy számokat hoz ki. Nem szabad viszont elfeledkezni arról, hogy ő nem csak egyszerűen jó volt, hanem történelmi számokat és eredményességet ért el ezzel a támadósorral. Tehát inkább ő volt az, aki pluszt vitt a rendszerbe és nem pedig fordítva.

A közhiedelemmel ellentétben az oregoni offenseben sem mindig csak egy olvasást kellett végeznie a passzjátékban. Inkább az fordult elő többször, hogy a jó route-kombinációknak is köszönhetően az elsődleges elkapó üresen maradt, így természetesen oda kellett passzolnia a labdát. A profiknál ez persze nagyobb kihívás lehet, többször lesz szükség arra, hogy végigmenjen a többi elkapó opcióján is, és fel kell ismernie a különböző trükköket, álcázott coverage-eket, amiket a NFL védelmek előszeretettel alkalmaznak, hogy becsapják az irányítót.

A dobási technikájával nincsen probléma, rövid- és középtávra megfelelően passzolni. A karja elég erős a hosszabb passzokhoz, passzaiba nem lép eléggé bele, inkább csak a karjára hagyatkozik, ezért a hosszú passzainak erején és pontosságán még van mit javítani. Mindössze 14 interceptiont dobott egyetemi pályafutása alatt. Jó pontossággal képes passzolni, jól helyezi a labdát. Képes NFL-ben használt routokat megdobni és szűk helyekre is eljuttatni a bőrt:

Otthonosan érzi magát a zsebben is, képes türelmesen kivárni, hogy üresre játsszák magukat az elkapók. Jól érzi a nyomást, képes elmozogni előle, és nem gondol egyből a menekülésre. Van tapasztalata abban, hogy komoly nyomás alatt játsszon, mert a Kacsák támadófala nem volt mindig tökéletes, így sokszor volt nagy nyomás alatt. Mint általában a jó fizikai képességekkel rendelkező irányítók, nehezen adja fel a játékot, megpróbál kibújni a nyomás alól. Ez viszont óhatatlanul ahhoz vezet, hogy néha túl sokat tartja a labdát, és szükségtelen sackekeket is benyelhet. Tavaly például 6 meccsen is legalább 3-szor sackelték.

A tanulási képessége és szorgalma kiemelkedő, valószínűleg rekord sebességgel vált az Oregon shotgun spread-to-run támadások mesterévé. Bár egyesek nem kedvelik a visszafogott természetét, de a csapattársak felnéztek rá, és amikor felemelte a hangját az öltözőben, akkor mindenki odafigyelt.  

Forrás:

Philadelphia Eagles Blog

philly.blog.hu