Patrick Murray interjú
Rúgó játékosainkról kevés szó szokott esni, még itt a mi fórumunkon is. Most egy a holtszezon kezdetén készült interjúból megismerhettek egy igazi tökös ír származású srácot, Patrick Murray-t.
– Amikor draftolatlan szabadügynök lettél, hogyan készültél az esetleges lehetőségre?
Murray: A Fordham Egyetemen gyakoroltam barátommal Greg Wilson-nal, aki a Broncos-t is megjárta. Tényleg sokat tudott segíteni abban, hogy mi szükséges az edzőtáborba kerüléshez. Aztán miután hazamentem New Jersey-be, újra gyakoroltam. Egyszerű ember vagyok, nem szeretem túlbonyolítani a dolgokat. Szeretek a gyökereimnél lenni, ahol minden elkezdődött. Én csak gyakoroltam tovább.
-A 2014-es edzőtáborban egy bevált kicker (Connor Barth) mellé kerültél. Mi történt ott?
Murray: Sok mókás dolog történt az edzőtáborban. Nem voltam ideges. Nem így álltam hozzá, mert szükségem volt erre a hihetetlen dologra. Elmentem és jól éreztem magam minden egyes nap. Tudtam milyen munkát végeztem és hogy az elég Smith mesternek és jason Licht-nek, hogy lássák a csapat segítségére tudok lenni.
– Miután megszerezted a posztot?
Murray: Hihetetlen volt. Apám volt az első, akit hívtam. Ő már a kiságyamban is edzett engem. Különleges dolog volt megosztani vele a pillanatot. S az is, amikor édesanyámmal osztottam meg, aki nagyon sokat tett értem. A futballista tudja, hogy nem tartana itt, ha édesanyja nem főz rá, nem fuvarozza ahová éppen kell. Ezért nagyon különleges ez a pillanat.
-Eltelt egy szezon. Elérted, amit szerettél volna?
Murray: Nem. Nem nyújtottam 100%-ot. Nem vagyok önelégült típus. Jó volt, de van egy csomó javítanivaló . Javulni akarok minden évben!
– Mik a tervek a holtszezonban?
Murray: Visszatérek az edzőterembe. Éhes vagyok. Akár a csapat. Tudom, hogy a többi csapattársam is ezt teszi, hogy testük és elméjük a legjobb állapotban legyen a következő szezonra. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy a segíthessek a csapatnak.
– Mi a cél?
Murray: Megnyerni a Super Bowl-t! Ez az egyetlen cél. Csapatban játszom, szóval a cél egyértelműen a Super Bowl.
-Mely kitüntetésedre vagy a legbüszkébb?
Murray: A New York Állami Kelta Atlétikai Szövetség díjára, amit a 18 év alatti kelta foci bajnokság megnyeréséért kaptam.
– Kelta futball?
Murray: Ez Írország nemzeti sportja. A pálya 150 yard hosszú és 75 yard széles. Tizenöt a tizenöt ellen játsszák. Minden negyedik lépésnél a labdába kell rúgni és a hálóba kell juttatni a labdát három pontért. Ez full-kontakt sport védőfelszerelés nélkül. Apám két nagybátyja is válogatott játékos Írországban. E nélkül biztosan nem lennék kicker. Itt kaptam meg az alapokat.
– Ha három embert elvihetnél vacsorázni, kik lennének azok?
Murray: Az már elhunyt nagyapámat. Aztán Henrik Larson-t, aki a kedvenc soccer játékosom. És persze Adam Vinatieri-t. Vele melyik kicker ne vacsorázna szívesen?
– Kedvenc film?
Murray: Shooter
– Kedvenc tv sorozat?
Murray: Talán a Family Guy.
– Kedvenc étel?
Murray: A pizza. A New York pizza. Azzal semmi nem tud versenyezni.
-Ha nem az amerikai foci, akkor…
Murray: Valószínűleg Írországban játszanék kelta focit.
-Zene?
Murray: Country, ír zene. Az edzőteremben egy kis rock.
– Leghosszabb mezőnygól?
Murray: Egy 70 yardos volt a leghosszabb.
– Példakép?
Murray: Adam Vinatieri. Nagyszerű ember. Minden nap olyanná akarok válni, mint ő.
– Ki volt legviccesebb Bucs csapattárs?
Murray: Talán Cameron Brate. Ő volt a szobatársam. Okos fickó, a Harvard-ra járt. Ezért úgy gondolnád, hogy nem tipikusan egy vicces srác, pedig az.
Kedves Patrick! További sok sikert a Bucs mezében! És! Ha lehetne, egy olyan 70 yardosat mi is szívesen látnánk, akár már jövőre!
Forrás:
Bucs Blog