Vasárnap hajnalban a Lambeau Field klasszikus téli díszletei között rendeznek mindent eldöntő ütközetet: a 7–8-as mérleggel a szakadék szélén táncoló Baltimore Ravens látogat a már playoff jegyet váltó, 9–5–1-es Green Bay Packers otthonába. A mérkőzés tétje kétirányú: a Ravensnek győzelem és Steelers-vereség kell ahhoz, hogy egy jövő heti, mindent eldöntő csoportdöntőt kiharcoljon Pittsburghben, míg a Packers egy újabb botlást már nem engedhet meg magának, ha el akarja kerülni, hogy a teljes januárt idegenben töltse.

Baltimore-ban az utolsó szalmaszálért nyúlnak. Ez a csapat 1–5-tel kezdte a szezont, majd egy ötmérkőzéses győzelmi sorozattal visszakapaszkodott, csak hogy most újra lejtmenetben találja magát – és közben elveszítse legnagyobb sztárját, Lamar Jacksont, akit komoly hátsérülés miatt nagy eséllyel csak civilben láthatunk a partvonal mellett. Ha Jackson kihagyja a meccset, vagy erősen korlátozott állapotban lép pályára, a stafétabot Derrick Henry kezébe kerül, akit pont az ilyen, fagyos, „háborús” meccsekre igazoltak 2024-ben.​

Henry múlt héten megmutatta, miért is az NFL egyik legfélelmetesebb power futója: 18 labdacipelésből 128 yardot és két touchdownt pakolt a Patriotsra, és gyakorlatilag megállíthatatlannak tűnt. A Ravens szurkolói mégis értetlenül álltak az előtt, hogy a találkozó utolsó 12 percében egyszer sem kapott labdát – egy olyan meccsen, ahol már a sérült Jacksonra sem számíthattak. A Packers ellen ilyen luxust már nem engedhet meg magának a stáb: a „King Henry” által diktált, lassú, fizikális futójáték lehet az egyetlen reális út a Lambeau meghódításához.​

A forgatókönyv ráadásul passzol a Packers gyengeségeihez. Parsons első hiányzása óta a Packers futás elleni védelme látványosan sebezhető: a Bears ellen szezoncsúcsot jelentő 5,8 yardot engedtek kísérletenként, miközben a meccs záró szakaszában szó szerint szétesett a védelem. 6 kapott pont után 16-ot nyeltek be az utolsó két percben és a hosszabbításban, Keisean Nixon pedig a korábbi „Bears-gyilkosból” negatív főszereplővé vált, amikor rosszul cserélt zónát az első TD-nél, majd a hosszabbításban is megégett.

​

Green Baynek sürgősen új vezérekre van szüksége a védelemben. A Parsons ACL-szakadása által hagyott űrt eddig senki sem töltötte be: a belső fal Devonte Wyatt kiesése óta nem találja önmagát, a pass rush pedig gyakorlatilag egyemberes show Rashan Garyvel, aki 7,5 sackkel és 46 nyomással toronymagasan vezet a keretben. Parsons 37-tel több nyomást generált, mint a második Gary, és jelenleg ő az egyetlen aktív Sajtfejű, akinek kettőnél több sackje van – a többieknek (Enagbare, Van Ness, Cox) sürgősen túl kell nőniük önmagukon, ha nem akarják, hogy Henry és a Ravens támadósora szétrombolja a frontot.​

A középső zónában azért van stabilitás. Edgerrin Cooper és Quay Walker off-ball linebackerként rendet tartanak a boxban, és a szerelési fegyelemre szükség is lesz egy olyan meccsen, ahol Henryt első kontakt után is rendszeresen csak másodszor-harmadszor sikerül a földre vinni. A kérdés sokkal inkább az, hogy az első vonal képes lesz-e annyira belassítani a futót, hogy Cooperék ne 5–6 yard utánra érkezzenek a képernyőre.​

A Ravens oldalán sem csak a támadósor körül forog minden. A védelemnek is vissza kell találnia ahhoz a szinthez, amellyel a szezon közepén meccseket nyert: a secondaryben Kyle Hamilton újra teljes értékű edzésmunkát végzett, Chidobe Awuzie is játékra kész, így legalább a hátsó alakzat közelít az ideális felálláshoz. A frontban Taven Bryan kiesése fájó, de Jay Higgins és Andrew Vorhees neve ott van az aktív keret kapujában, ami némi rotációs mélységet adhat a kulcspillanatokra.​

A Packersnél a legnagyobb csapás Jordan Love hiánya, aki agyrázkódás és vállsérülés miatt biztosan nem léphet pályára. Malik Willis kérdőjeles státusszal készül, így a Packers tartalékirányítóval vág neki egy olyan meccsnek, ahol a Ravens védelme minden alkalmat megragad majd a labdaszerzésre. A támadósor egyébként tele van kisebb-nagyobb sérülésekkel: Josh Jacobs ugyan edz, de a térd-boka problémái nincsenek teljesen rendben, a támadófal több ponton is limitált (Zach Tom, Sean Rhyan), a célpontok közül pedig Christian Watson és Savion Williams is csak kérdőjeles.

Fotó: clutchpoints.com, nfl.com