Végre valahára megkezdődik a 2023-as NFL szezon, amelynek egy kiváló esztendő után vágunk neki. A várakozásokat felülmúltuk tavaly, egy dolog azonban továbbra is fáj nekünk, ez pedig a csoportriválisok elleni gyengélkedés. Itt az idő tehát a javításra, amelyet az első héten megkezdhetünk a Dallas Cowboys ellen. Az ő bemutatásuk következik.

Gyakorlatilag mindent tudunk már az irányítójukról, Dak Prescottról. Sok fejfájást okozott nekünk az elmúlt években, ebben pedig partnere volt a támadófal és az elkapói is. Időnként képes a könnyelmű játékra, ez pedig turnoverekben mutatkozhat meg. Sérülés esetén (sajnos ilyet is láttunk a dallas-i QB-tól a múltban, rosszat pedig egyik ellenfelünknek sem kívánunk) a Niners-től megszerzett Trey Lance vagy Cooper Rush tud beugrani a padról. Egyelőre Rush van a depth chart második helyén, de vélhetően ez nagyon hamar változni fog.

Őrségváltás történt a futóknál, hiszen a riválisunk megköszönte Zeke Elliott szolgálatait és Tony Pollard mellett döntött, aki franchise tag alatt fogja lejátszani ezt az évet. 1000 yardot szorgoskodott össze tavaly és idén is ez a célja. Ezt vélhetően csak egy sérülés akadályozhatja meg, hiszen óriási az ugrás mögötte. Rico Dowdle az elsőszámú csere, ő 7 carry-vel rendelkezik a profik között, az apró termetű Deuce Vaughn az idei draft 6. körében, Hunter Luepke pedig UDFA-ként érkezett. A harmadik héten visszatérhet Ronald Jones, aki az eltiltását tölti. Olvastam olyan releváns véleményt, amely alapján érdemes lesz odafigyelnünk Dowdle-ra.

Meglepődnék, ha nem a passzjátékra hagyatkozna idén a Cowboys, hiszen dögivel találunk veszélyes célpontokat. CeeDee Lamb az első számú WR, ő már az első profi napjától kezdve jól teljesít. Balszerencsésen alakul a közelmúlt Michael Gallupnak, hiszen ACL szakadást szenvedett a 2021-es esztendő végén, a tavalyi szezonja pedig egy átmeneti évnek tekinthető emiatt. Sikerült kiszabadulnia Brandin Cooks-nak a houstoni fogságból, egy 5. és egy 6. kört adott érte a Cowboys, ennyit pedig még mindig ér. A liga egyik legalulértékeltebb elkapójának tartom, az eddigi 9 szezonjából 6 alkalommal 1000 yard felett zárt, de nem mindig volt szerencséje a sérülésekkel. Borzasztó erős ez a hármas és a tavalyi harmadik körös választottként Jalen Tolbert is szeretne minél több játéklehetőséghez jutni. Elsősorban a visszahordásoknál alkalmazzák KaVontae Turpint, Jalen Brooks pedig hetedik körös újoncként próbálja meg letenni a névjegyét.

Rendre szenved a védelmünk a tight endek ellen és különösen igaz ez a Dallas elleni mérkőzésekre, bármelyik játékosukat naggyá tudtuk tenni a múltban. Ha győzni szeretnénk, akkor meg kellene szakítani ezt a sorozatot, hiszen szerintem senkit sem bántok meg ha azt írom, hogy nem itt találjuk az NFL legdinamikusabb playmakereit. Két másod- és egy elsőéves TE-t találunk Jake Ferguson, Peyton Hendershot és Luke Schoonmaker személyében. Alátámasztva az állításomat megemlítendő, hogy Fergusonnak és Hendershotnak ellenünk volt a legsikeresebb mérkőzése… Schoonmakert inkább a draft harmadik körébe várták, de több általam követett szakértő is nagyra tartja.

Komoly erőforrásokat fektetett az elmúlt évtizedben a támadófalba a Cowboys, aminek meg is lett az eredménye. A liga egyik legjobb és legsérülékenyebb vakoldali tackle-je Tyron Smith. Az elmúlt három esztendőben a lehetséges 50 mérkőzésből mindössze 17 alkalommal tudott pályára lépni, utoljára 2015-ben volt teljes szezonja. Az év végén lejár a szerződése, így elképzelhető, hogy a végéhez közeledik a pályafutása. Most sem teljesen egészséges, csütörtökön csak limitáltan tudott edzeni (a bejegyzés írásakor még nem tudtam a pénteki injury reportról). Nem bánom, hiszen Jason Pierre-Paulon kívül eddig mindegyik pass rusherünket megette. Ha Tyron Smith a múlt, akkor a túloldalon Terence Steele a jövő. UDFA-ként érkezett meg a ligába, a napokban pedig 5 évre szóló 86 millió dolláros szerződést írt alá, amivel az egyik leggazdagabb right tackle lett. Őt is elérte a baj, hiszen ACL és MCL szakadás után lábadozik, így könnyen lehet, hogy rotációt alkalmaznak nála. Zack Martint sem kell bemutatni senkinek, hiába múlt el 30 nem lassít, tavaly is első csapatos All-Pro lett. A tackle-ként is bevethető Tyler Smith örökölte meg a másik guard pozíciót, szép jövője lehet a tavalyi első körös picknek. Hamstring sérülést szenvedett nemrég, egyelőre nem tudott edzeni, így nem lepődnék meg, ha kihagyná a nyitófordulót. A sérülései és a hanyatló formája miatt annyira nem kedveltem Tyler Biadasz-t az egyetemen, de végül átlag kezdő szinten tudott teljesíteni a profik között. A mélységgel itt is gond lehet, hiszen a fal szélére Chuma Edoga, a középső posztokra pedig két újonc, Asim Richards és T.J. Bass tud beugrani.

Áttérve a védelemre, a passzsiettetőknél meglátszott már a kor DeMarcus Lawrence-en, de ez nem akadályozta meg abban, hogy kihasználja a gyengeségünket és a tavalyi New yorki összecsapáson három alkalommal is sackelte Daniel Jones-t. Az eddigi 54,5 sackjéből 10-t ellenünk szerzett és előszeretettel alkalmazta a trash talkot is a játékosaink ellen. Ezért is jó lenne Evan Neal javulása, vélhetően különös figyelmet fordít majd az ellenfelünk az O line jobb oldalának a támadására. Pass rusherként és linebackerként is bevethető Micah Parsons, akiről sikeresen lemaradt Dave Gettleman, pedig azonnal a liga egyik legjobb védője lett. Szinte minden pozícióból rohamozza az irányítókat, az Andrew Thomas elleni párharca pedig különlegesnek ígérkezik. Persze elképzelhető, hogy a kiadott depth chart alapján inkább linebackerként számítanak majd Parsons-ra, hiszen adott a mélység a defensive endeknél. Kezdőként jelölték meg Dorance Armstrongot ami nem is csoda, hiszen évről évre javult a teljesítménye és 8,5 sacket szerzett tavaly. Dante Flowert sem szabad leírni, évi 5-6 sack még mindig benne van a játékában és hát ismerjük a falunk múltját. Még itt sem ér véget a lista, a tavalyi második körös Sam Williams 4 alkalommal zúzta le az ellenfél QB-t, bár az ő játékát befolyásolhatja a kisebb sérülése és az augusztus végi letartóztatása. Itt is gondoltak a jövőre Dallas-ban, projektként érkezett Viliami Fehoko.

A védőfal közepén feltűnik egy régi ismerős Johnathan Hankins személyében, bár a korábbi játékosunk elvileg már nem képes arra a teljesítményre, mint a pályafutása elején. Jobban bevált a Cowboys-nak Osa Odighizuwa kiválasztása, mint nekünk a bátyja megszerzése. Hankins-he képest ő kisebb testalkatú, viszont az irányító lezúzásához is ért. Meglepetést keltett Mazi Smith első körös draftolása, akit én semmiképp sem írnék le. Valószínűleg nem ő lesz ennek a defense-nek a legnagyobb playmakere, viszont megbízható futás elleni védővé válhat. Neville Gallimore-ról viszont bebizonyosodott, hogy inkább csak rotációs játékos lehet, ő azért nagyobb reményekkel érkezett meg az NFL-be. A mélységet rajta kívül még Chauncey Golston biztosítja.

Már írtam Micah Parsons-ról, aki linebackerként és defensive endként is bevethető, így rá most nem térnék ki még egyszer. Az offseasonban hosszabbított az ellenfelünk a 2019-es draft első körös választottjával, Leighton Vander Esch-sel, aki két évre írt alá 8 millió dollárért cserébe. Az elmúlt években többször is naggyá tetük a dallas-i LB-ket, remélhetőleg sikerül végre elhagyni ezt a rossz hagyományt. A kispadról Damone Clark és Devin Harper vethető be.

Sokat tettek Dallas-ban a secondary megerősítéséért, hiszen új szerződést kapott Trevon Diggs és megszerezték Stephon Gilmore-t. A playmakerekből nincs hiány, tavaly például 5 INT-t láthattunk a bemutatkozó Daron Blandtől, ilyen ez a Dan Quinn defense… Bármikor be tud ugrani a padról Jourdan Lewis, a mélységről pedig Nahshon Wright, Noah Igbinoghene és az újonc Eric Scott Jr. gondoskodik. Talán bízhatunk abban, hogy bőven 30 felett van már Gilmore, Diggs pedig a turnoverek mellett a nagy játékok engedésére is képes.

Meglepő módon 12 embert találunk a kiadott depth chart kezdőjében, hiszen a három CB mellett három S is feltüntetésre került. Lehet, hogy rögtön lesz itt egy hiányzó, hiszen Donovan Wilson nem tudott edzeni a héten, így veszélyben van a pályára lépése. Nagy reményekkel érkezett meg 2017-ben a ligába Malik Hooker, de újoncként ACL, 2020-ban pedig achilles-ín szakadást szenvedett, az elmúlt időszakban azonban egészséges maradt és újra tudta építeni a karrierjét. Rajtuk kívül még Jayron Kearse-t is látni fogjuk a pályán. A kispadról Israel Mukuamu, Markquese Bell és Juanyeh Thomas tud beugrani.

A special teamben is találunk érdekességet, hiszen Brandon Aubrey lett a kicker. Labdarúgóként kezdte a pályafutását, majd sportágat váltott, jól szerepelt a USFL-ben és az NFL keretbe kerülés is sikerrel zárult. Jóval nagyobb tapasztalattal rendelkezik a punter Bryan Anger, a long snapper pedig Trent Sieg. Veszélyes visszahordónak számít KaVontae Turpin, tavaly 1-1 40 yard feletti kickoff- és punt returnje is volt, viszont az utóbbiaknál három alkalommal elhagyta a játékszert.

Alaposan feladták a csapatunknak a leckét, hiszen rögtön egy csoportrangadóval kezdődik a szezon. Tehetségben továbbra is a liga élvonalába tartozik a Cowboys, hiszen Dak Prescott személyében adott a franchise irányítójuk, három veszélyes elkapóval rendelkeznek és a futójátékuk is hozza amit kell. Korábban elsősorban a kiváló támadófal miatt lett híres ez az offense, amelybe egymás után érkeztek az első körös választottak. Ők egytől egyik be is váltak és sajnos a saját példánkból tudjuk, hogy ez közel sem jön össze mindig. Itt már kicsit halványul a láng, elsősorban a sérülések miatt, de így is kell az extra teljesítmény a védőfalunktól. A védelmet sem hanyagolták el Dallas-ban, Dan Quinn pedig az elveszített 2016-os Super Bowl után újjáépítette a reputációját. Korszakos tehetségnek számít Micah Parsons, az eddigi két szezonja alatt 26,5 sacket szerzett úgy, hogy elvileg linebackerként érkezett meg a ligába. A secondary-ben is találunk playmakereket, bármikor benne van egy INT Trevon Diggs játékában. Ez megmutatkozott tavaly a statisztikákban, hiszen az interceptionök számában (16) holtversenyben a hetedik, a sackeknél (54) pedig a harmadik helyen zárt a védelem.

Nem mi vagyunk az esélyesek, hiszen hiába javult a keret minősége az offseasonban, a tehetség tekintetében egyértelműen előttünk jár a Dallas. Rendkívül rosszul áll a szénánk a csoprotriválisaink ellen és ideje lenne viszonozni a kapott pofonokat. Legutóbb 2020-ban a zárófordulóban sikerült nyerni a Cowboys ellen, de ott már nem volt tétje a győzelemnek, az azelőtti sikerhez pedig 2016-ig kell visszamennünk… Hiába vagyunk underdogok, előbb-utóbb minden rossz sorozat megszakad és tavaly bebizonyították a játékosaink, hogy nem lehet őket leírni. A tavalyi remek szezont megalapozta az első heti Titans elleni meglepetés, ahol tökös döntést hozott Brian Daboll a 2 pontos kísérlettel, idén pedig egy NFC East ellenfél ellen lehetne upsetet okozni. Itt az ideje betömni a nagy arcú dallas-i játékosokat, letörni Mike McCarthy túlzott magabiztosságát, a hazai szurkolóknak pedig örömöt okozni főműsoridőben.

Fotó:

New York Giants Hungarian Blog

giantsfootball.blog.hu