Lassan közeledünk az alapszakasz vége felé, és egyre több szó esik a következő draftról, így ideje elkezdeni a jövő NFL játékosaival való ismerkedést. Különösen így van ez, már most is meg lehet határozni néhány területet, ahol mindenképpen erősítésre lesz szüksége csapatunknak.

A passz siettetés látszólag nem tartozik a csapat gyengeségei közé, hiszen a liga élcsapatai között van az Eagles e területen. Connor Barwin talán élete szezonját futja, és Trent Cole is remekül állt át a 3-4-es OLB posztjára. Őket jól egészíti ki, a szintén defensive endből OLB-vé konvertált Brandon Graham, aki bár még mindig limitált szerepet kap, de szinte minden területen előre lépett tavaly óta. A védőfalban pedig Vinny Curry és Fletcher Cox riogatják rendszeresen az irányítókat.

Ennek ellenére könnyen lehet, hogy a következő holtszezonban e területen is erősítenie kell a csapatnak, ugyanis nem kizárt, hogy a Cole-Graham páros elhagyja a csapatot. Trent Cole fizetése a jövő évben több mint 11 millió dollárral terhelné meg a fizetési sapkát, és ha nem megy bele fizetéscsökkentésbe vagy átstrukturálásba, a csapat lehetséges, hogy megválik tőle. Graham szerződése lejár jövőre, bár a csapatnak van hosszabbítási opciója 2015-ös évre. Grahammel kapcsolatban több kérdés is felmerül, egyrészt a csapat meg akarja-e egyáltalán tartani, ha igen csak +1 évre, vagy kapni fog-e egy komolyabb ajánlatot, és így tovább.

Az idén első körben draftolt Marcus Smith nem robbant be egyelőre OLB-ként, sőt a belső linebackereket sújtó sérüléshullám miatt jelenleg ILB-ként számítanak rá. Még az is lehet, hogy tartósan megragad ebben a pozícióban, ami ideális esetben segíthetne DeMeco Ryans utódlásában, de nem sokat lendítene az OLB helyzeten.

A fentiek fényében ismerkedjünk meg egy olyan játékossal, aki a következő draft egyik fő passrusher tehetsége lesz.          

Victor „Vic” Beasley

Poszt:

Outside Linebacker/Defensive End

Egyetem: Clemson

Méretek: 6-3, 235

A Georgia-állambeli Adairsville-ből származik, ahol a helyi középiskola futballcsapata mellett a kosárlabda és az atlétikai csapat oszlopos tagja is volt. Mint a kiváló atletikus képességekkel rendelkező játékosokat általában, őt is számos poszton bevetették a középiskolában, hogy a lehető legjobban kihasználhassák képességeit. A támadósorban lényegében minden skill pozícióban megfordult, irányítót, futót és elkapót is játszott, míg a védelemben defensive endként és külső linebackerként szerepelt. Emellett punt és kickoff visszahordói feladatokat is ellátott.

Talán a nehezen belőhető posztja okozta, hogy az egyetemi toborzás során nem tartották számon elit prospectként. Persze azért kapott ajánlatokat, képességei felkeltették az Alabama figyelmét is, de komoly invitálást a nagyok közül édesapja alma materétől az Auburntől és a Clemsontól kapott. Végül a tigrisek közül a clemsoniak nyertek nála, így Beasley 2010-ben áttette székhelyét az Őszibarack Államból Dél-Karolinába.

A toborzás során elsősorban Bill Napier támadó koordinátor csábítgatta a Clemsonra, aki a tight end sor megerősítését várta tőle. Azonban miután a 2010-es szezonban redshirtöt kapott a 2011-es idényre való felkészülés során már a védelem oldalára került, linebackerként számítottak rá. Ezen a poszton töltötte a 2011-es idényt, azonban jobbára a speciális csapatban kapott szerepet, a védelemben mindössze néhány snapet töltött a pályán.

A 2012-es idényt megelőzően újabb pozícióváltás elé nézett. Dabo Swinney főedző és Brent Venables védelmi koordinátor úgy döntöttek, hogy defensive endként próbálják ki az ifjú játékost. A védelemnek nagy szüksége volt segítségre, elsősorban az irányító siettetés terén, hiszen egymást követő években Da’Quan Bowers és Andre Branch NFL-be való távozásával több, mint 30 sack is elhagyta a csapatot. Bár nem örült a 3 éven belüli harmadik poszt-váltásnak, azonban viszonylag jól ment neki az átállás, hiszen középiskolában már megismerkedett az alapokkal, és rendkívüli robbanékonyságát is jól tudta itt kamatoztatni.

A 2012-es idényben már jelentősebb játékidőhöz jutott és be is robbant a védelembe, hozzásegítve csapatát a 10-2-es alapszakasz mérleghez, és az LSU elleni Chick-fil-A Bowl győzelemhez. Bár rotációs játékosként, „Bandit” passrusherént kapott szerepet, azonban ez a 288 snap is elég volt neki ahhoz, hogy 8 sacket gyűjtsön be, amellyel vezette csapatát. Emellett további 8 alakalommal gyakorolt nyomást az irányítóra, 1 fumble-t kiharcolt, és 2 passzt is megakadályozott. Rögtön az első meccsen letette névjegyét az Auburn ellen, amikor 10 másodperccel a meccs vége előtt sackelte Kiehl Frazier-t, megakadályozva az egyenlítést. Szélesebb körben ismertté az NC State elleni teljesítménye tette, amikor csapat-rekordot jelentő 3 alkalommal sackelte Mike Glennont és elért egy fumble-t is. Ezzel megérdemelten nyerte el a hét védőfal-játékosának járó elismerést az ACC Konferenciában.

A 2013-as szezonnak már a kezdőcsapat tagjaként indult neki, és igazi domináns évet hozott össze a passz-siettetés területén. Első meccsén kezdőként rögtön 2 sackkel jelentkezett, amikor a Clemson megadásra késztette a Georgiát a Death Valleyben. Észak-Karolinában biztosan elegük lett már belőle, mivel 2012 után ismét 3-szor sackelt egy NC State irányítót, ezúttal Pete Thomast. Ráadásul az egyik sacknél a labdát is kiütötte az irányító kezéből, amelyet csapattársa Spencer Shuey szerzett meg. Így ismét kiérdemelte az ACC-ben a forduló legjobb védőfalemberének és legjobb védőjének járó elismerést. Ugyanezt még további két alkalommal megtette, mivel a Syracuse és a Boston College elleni teljesítménye is hasonló elismeréseket ért.

A bejegyzés folytatódik, a folytatáshoz kattints IDE!

Forrás:

Philadelphia Eagles Blog

philly.blog.hu