2015. 17. hét,

Tampa Bay Buccaneers @ Carolina Panthers 10-38

Bár én személy szerint viccnek szántam, amikor azt mondtam, hogy a szezon utolsó mérkőzése csak erős idegzetű Bucs szurkolóknak lesz javallott, azonban a Panthers akkora mészárlásba kezdett hazai pályán, hogy szerintem a mérkőzés harmadik negyedére már az erős idegzetű szurkolók is felvették a magzatpozíciót, miközben egy szebb világról álmodva teljesen magukba fordultak.

A Panthers egész találkozó alatt tette amit eltervezett, mi pedig asszisztáltunk hozzá, egy buta, gyermeteg hibákkal tarkított mérkőzésen. Bár az első negyedben nem sok említésre méltó dolog történt, Lavonte David kierőszakolt fumble-jén kívül. Meg persze egy Connor Barth mezőnygólt leszámítva, amivel megszereztük a vezetést. Aztán kb. ennyi is volt.

Beindult a carolina-i lánctalpas, és a Buccaneers védelmének minden egyes apró hibáját maximálisan kihasználva törtek előre a hazaiak. Cam Newton teljesen uralta a pályát 21/26 passzkísérlet 293 yard, két passzolt és két futott touchdown kíséretében. Bár emelje fel a kezét, aki a Bucs idei másodlagos egységétől bármi mást várt esetleg. Amikor pedig már azt hittük, hogy a Panthers elvérzik a harmadik kísérletnél, Newton varázsolt, kitört, és megcsinálta a first downokat. Persze nem akarok már megint rosszmájúskodni, de ilyen védelem mellett egyáltalán nem volt nehéz dolga…

Bár a kritika ezúttal csak a másodlagos egységnek szól. Hisz meglepő módon a passzsiettetés az működött a mai napon. Lovie Smith ezúttal feltűnően sok blitzet hívott, ennek meg is lett az eredménye. Newtont ugyanis négy alkalommal is földre vitték a védőink. Bár érdekes módon ebből csak egyet szállított a védőfal. Kettőt ugyanis a linebackerek (David és Carter). Egyet pedig a safety Keith Tandy szerzett. Aki ahogy az előző találkozón is, úgy most is mutatott pár jópofa dolgot futás ellen.

Ilyenkor tud nagyon bosszantó lenni persze, ha az ellenfél MVP esélyes irányítója egyszerűen minden, de minden szituációt képes megoldani. Még akkor is, ha ehhez a te védődet kell megröplabdáztatnia.

Várod a felzárkózást persze a másik oldalról, de az csak nem jön. A Panthers védelme 45 yardon tartotta az egész találkozót tekintve a Bucs remek szezont produkáló futóját, Doug Martint is. Jameis Winston pedig akárhogy igyekezett csak eladta a labdát, vagy esetleg az elkapói droppolták azt. Pont ma reggel tárgyaltuk Buccaneer barátunkkal, hogy ugyan nem néztük tüzetesen utána, de van egy olyan sanda gyanúnk, hogy ezen statok terén is liga elsők vagyunk. Winston ezzel együtt is szép produkciót mutatott, mármint az egész évet tekintve. Hisz ő lett a harmadik irányító az NFL történetében, aki újonc évében meg tudta dobni a 4000 yardos álomhatárt. Ez korábban csak Cam Newtonnak és Andrew Luck-nak sikerült. Valamint felállított egy franchise rekordot is. A Buccaneers történetében ugyanis soha nem volt még olyan irányító, aki hat futott touchdownt tudott volna produkálni egy szezonon belül. Sajnos ezzel együtt pedig szerintem valóban kijelenthetjük, hogy Winston megmentette még egy év erejéig Lovie Smith állását.

Az akadozó támadóegységnek és persze a labdaeladásoknak köszönhetően pedig már 24-3 arányban vezettek a párducok a félidőben. A Bucs egész szezonját pedig hűen mintázzák a sípszó előtti események. Mármint, hogy konkrétan két yardot nem tud lefújás előtt megtenni a Bucs támadóegysége, hogy ne ússzon ki teljes egészében a mérkőzés a kezükből. A szépítés így elmaradt. Azonban a harmadik negyed elején jöhetett egy muffed punt Rainey-től. A labdát pedig Webb sikeresen be is gyűjtötte. Newton pedig azért már csak megoldotta a szituációt a Tampa 3! yardos vonaláról. 31-3

Jameis Winston karrierjének első évét 4042 yarddal zárta. Ezzel ő lett a harmadik újonc irányító az NFL történetében aki át tudta lépni a négyezres határt. Szerzett 22 passzolt TD-t, 15 interception mellett. És futott további 6 TD-t. Amivel pedig franchise rekordot állított fel, korábban ugyanis Buccaneers QB nem tudott ennyi hatpontost összeszedni futással egy szezonban.

Ha esetleg akadt valaki, aki itt még nem fogyott el teljesen idegileg, az láthatott egy szépítő drive-ot is a Kalózok részéről. Winston a két running back segítségével 80 yardon keresztül oldotta meg a dolgot. Majd végül ő maga futotta meg a 4 yardos TD-t. Persze ekkorra már teljesen mindegy is volt a dolog. Hisz a találkozó már rég eldöntetett. Persze ez sem akadályozta meg Super Cam-et abban, hogy a pontot az i-re, na meg persze a szezon végére ne egy 16 yardos TD átadással tegye fel.

A mérkőzés végén a Buccaneers PR gépezete ezúttal Lavonte Davidet találta meg magának, mint helyi hőst. Mást valóban nehéz is lett volna nagyon ezzel a teljesítménnyel kiemelni. Ha mindenki úgy játszott volna mint ő, valóban nyertünk volna a meccsen. David ugyanis bemutatott 12 szerelést, egy sack-ket, és kierőszakolt egy fumble-t is, amit ő maga meg is szerzett. Összességében azonban borzalmas volt nézni a szezon utolsó meccsét. Egyszerűen harmatgyenge játékot produkáltunk mind védelmi, mind támadó oldalon. Bármit is véljenek felfedezni a szakértők a csapat fejlődése mögött, szerintem nagyon is nincs rendben ez az év. Persze örök optimistaként felfedezhetünk benne olyan gyöngyszemeket, mint a franchise irányítónk. És persze a negyedik éves futónk, aki karrierje legjobb szezonját zárta. Jövőre pedig remélhetően a védelem minden egysége képes lesz felnőni a linebacker sor mellé. Azt hiszem egyebet nem is kívánhatnánk.

Vagyis de. Jobbulást Jovorksie Lane-nek, aki a mérkőzés első negyedében nagyon súlyosan megsérült. A dolog komoly lehet, hisz a Fox Sports nem volt azt hajlandó sem bejátszani, sem visszajátszani. A dolog eléggé el is húzódott, Lane-t pedig végül hordágyon kellett a pályáról leszállítani. Aki szemlátomást nem volt jó állapotban.

Idén pedig sajnos megint lemaradtunk a rájátszásról. Nemrégiben reálisan megcéloztuk a csoport második helyét. Azonban az a csúf igazság, hogy megint utolsóként zártuk azt, a New Orleans Atlanta feletti győzelmével. Ne csüggedjetek! Jövőre jobb lesz!

Forrás:

Bucs Blog

buccaneershun.wordpress.com