És ez most több a már jól megszokott szurkolói elégedetlenkedésnél, Lovie Smith egyszerűen teljesen képtelen a vezetőedzői pozíció tisztességes betöltésére, és bizony talán itt az ideje, hogy a Glazer család kihúzza a fejét a homokból, és még év közben véget vessen a Lovie érának Tampa Bay-ben.

Ezt követeli legalábbis a szurkolók többsége, ezzel van tele az internet, ettől robbannak fel a fórumok, míg a Buccaneers hivatalos oldalán Doug Martin futásait, és Donteea Dye karrierjének első TD elkapását mutogatják. Természetesen igen hangos rosszallást váltván ki ezzel a szurkolókból.

Mely felháborodás a tegnap esti produkciót követően teljesen jogosnak mondható. A szurkolók eleget láttak, és mindenki tudja azt, hogy az itt immáron két éve építgetett Buccaneers egyszerűen képtelen hosszútávon konzisztens teljesítményt mutatni, mérkőzéseket nyerni, és bejutni 2007 után a rájátszásba. Reméljük ezt végre a Glazer család is felismeri, és véget vet még szezon közben a Lovie Smith korszaknak.

“Minden vereség nagyon fájt, de van olyan ami igazán mély nyomot hagyott. És ez határozottan az egyik ilyen” – mondta csodálatos vezetőedzőnk a Buccaneers történetének egyik talán legidegesítőbb, és legfojtogatóbb veresége után. Bár ezeket a szavakat, szinte ugyan ebben a formában hallhattuk már tavaly a Ravens, a Falcons, és idén a Titans elleni mérkőzések után is. Hisz mindegyik találkozón egy-egy a maga nemében történelmi vereséget mértek ránk akkori ellenfeleink. Ez pedig egy edző alig két éve tartó sorozata alatt már túlontúl soknak is mondható, de elégnek mindenképpen.

Smith jelenlegi rekordja 4-18 és a Bucs rajongótábora teljes egészében elfordult tőle. Hisz a vezetőedző folyton válogatott módon megtalálja a vereség legcikibb formáit a franchise-ra nézve. A Bucs a múlt héten pihent, így minden adott volt hozzá, hogy egy – már az egész évben – rémesen teljesítő secondary-t szépen foltozgassanak. Visszatért a csapat egyik legjobb cornere is sérüléséből Johnthan Banks személyében, ám a foltozgatás nem, hogy elmaradt, de a helyzet már több mint egy éve nem változik a másodlagos egység esetében.

A floridai szurkolók teljesen elfordultak Lovie Smith-től.

Vasárnap egy 30-24-es vezetést eszközölt ki a csapat a Redskins ellen, amikor már csak 02:24 volt hátra a mérkőzésből. Smith két kedvenc védője Bradley McDougald és Mike Jenkins is a pályán volt, és egy olyan drive-hoz asszisztáltak Kirk Cousins-nak, hogy az irányító úgy tündöklött, mint a Washington Redskins egykori kiválóságai Sonny Jurgensen, Joe Theismann, vagy épp Mark Rypien. Nem létező területfedezés, és nem létező pass rush ellen pedig nagyon is könnyű dolga volt.

“Rengetegszer nyitott területeket hagytunk emberfogásban. Megtudtak olyan játékokat csinálni, ahol nem őriztük őket.”

A tegnapi nappal kapcsolatosan Lovie Smith azt is elárulta, hogy ezúttal nem csak zónáztak, hanem emberfogásban is próbáltak védekezni, ahogy hívtak blitzeket is több alkalommal. Ezt több NFL szakértő meg is erősítette, a felvételekből is kiderült, hogy a Bucs mixelni próbálta a különféle játékhívásokat, a séma viszont annyira túl volt bonyolítva, hogy többségében kb. senki nem tudta, hogy mi is a dolga éppen adott szituációban a pályán. Ez történt szinte végig Kirk Cousins győztes drive-ja alatt is.

Ebben a bizonyos győztes drive-ban Cousins 11 play-ből oldotta meg a szituációt. A Bucs védelme ezen play alatt öt alkalommal hívott blitz-cet, egy alkalommal játszott zóna lefedettséget, és a többi felállásnál emberfogással próbálkozott. Így balgaság persze rögtön keresztrefeszíteni a Tampa 2 védelmi sémát. Azonban ezek Lovie Smith játékhívásai voltak, és az ő által idehozott, válogatott defensive back-kek, akik egyszerűen hosszú hónapok óta képtelenek végrehajtani a nekik szánt feladatokat, mivel az edzők képtelenek rá, hogy segítsék őket ezek megfelelő elsajátításában. És persze ebből egyáltalán nem következik egyenesen, hogy a séma ettől függetlenül úgy szar ahogy van, hisz a liga egyik legjobb cornere, és a lassacskán egy évtized NFL tapasztalattal rendelkező safety-je is képtelen volt azt elsajátítani. Mégis akkor kinek sikerülhet?

Ez utóbbi természetesen költői kérdés volt, mert teljesen egyértelmű, hogy amit Smith itt meghonosítani kíván, az a legkevésbé sem egy működőképes valami. Ha pedig ezen ő nem tud változtatni, akkor megint csak egyet kell érteni a floridai szurkolókkal, és ideje pontot tenni ennek a vergődésnek a végére.

Ezen a gif-en a mérkőzést eldöntő touchdown látható, ahol Jordan Reed egy quick slant útvonalon szerzi meg a győzelmet a Washingtonnak. Az MMQB mai elemzése szerint ebben a szituációban egyértelműen Lavonte David volt a hibás, aki nem zárta le időben Reed útvonalát, főleg, hogy éppen zónázásról van szó. Lovie Smith azonban érdekes módon Bradley McDougald-ot hibáztatta a meccset követő interjúban, szerinte ugyanis McDougaldnak fel kellett volna vennie a slant útvonalat.

“Feltételezhetően nem kellett volna, hogy megengedje neki a slant útvonalat. Ez ilyen egyszerű. Hogy ha ilyen közel állsz a gólvonalhoz, hogy megcsinálhatnak egy fade-t, akkor te nem engeded meg nekik a legegyszerűbb dobást” -mondta Smith

Én bírom, hogy Lovie Smith nyilatkozataiban mindig visszaköszön az “ez ilyen egyszerű” mondat, a valóságban azonban ténylegesen a legegyszerűbb dolgok sem működőképesek az ő védelmében. Hisz ha az útvonalak nem is olyannyira maradéktalanul világosak akkor itt van a következő szituáció:

Ez már aztán tényleg szimpla matek.

Négy támadóval szemben nem három védővel állunk fel.

A dolog pikantériája az Jordan Reed volt mindeközben, akit három defensive back örzött, és persze így is megcsinálta a TD-t. Valami itt iszonyatosan el van baszarintva már több, mint egy éve, és kezd eléggé világossá válni, hogy ez mégis kinek a hibája.

Persze ezzel itt nem ért véget a tegnap esti történet. Sok Buccaneers szurkoló szeretett volna rávilágítani a tényre, hogy a harmadik és gól szituációban hívott Tampa Bay játékot, a Redskins egy yardos vonaláról vajon miért Charles Sims kapta meg, aki -2 yardot tudott szerezni a szituáció alatt. És miért nem Doug Martin, aki ilyen szituációk megoldására sokkal hatékonyabb lehetett volna. Ezen a kritikus fordulóponton 34-24-re módosult volna a mérkőzés állása, és most 3-3-as mérleggel állnánk.

Aztán tovább gyűjtögethetjük a hibákat. A mérkőzés első félidejének végén, még 01:20 állt az órán, amikor a Buccaneers-hez került a labda, ráadásul a csapatnak megvolt még mindhárom időkérése is. Ekkor ugyan 24-7-re vezettünk, de ettől függetlenül Smith hagyta lecsorogni az órát, majd az utolsó másodperceket ki sem használva elindult az öltöző felé, ahelyett, hogy több pontot gyártott volna.

A csapat a saját 12 yardos vonaláról indult. Sims futott 8 yardot. Aztán 01:15-nél a Redskins kikérte a saját idejét. Majd Sims egy négy yardos futással elért egy újabb first downt, eztán Lovie Smith egyszerűen lepörgette az órát. Még az idő pazarlása mellett is a Tampa 37 yardos vonaláig jutott a támadóegység. Ezután egy holdingot követően visszakerült ugyan a 27-es vonalra, de még ekkor is 35 másodperc volt hátra, és megvolt mindhárom időkérés! Ha csak egy mezőnygól kísérlethez juttattuk volna Connor Barth-ot, ő pedig ne adj isten betalál, már csak az isten tudja mire nem lett volna elég az a három pont a mérkőzés végén.

Ez a fajta szörnyű gazdálkodás az idővel hozzásegítette tavaly a Buccaneers-t egy vereséghez 19-17 arányban a St. Louis ellen. Idén egy 37-23-as vereséghez a Carolina ellen, és majdnem elment rajta a Jacksonville elleni találkozó is, ami nagyon is szoros 31-38-as Buccaneers győzelmet hozott végül. Smith akkor is úgy döntött, hogy ráül a 20-14-es vezetésre, és három időkéréssel a zsebében bemegy az öltözőbe Melrose Place-t nézni. A jó öreg Lovie-nak mégis mi lehet a baja azzal, hogy pontokat szerezzen még az első félidőben, és tovább növelje a két csapat közti pontkülönbséget? Fél esetleg, hogy edzőtársai megszólják miatta?

Az NFL-ben bármikor bármi megtörténhet, nincs olyan, hogy biztonságos előny, főleg akkor, ha olyan a passz elleni védekezésed, mint már évek óta Tampa Bay-ben. Ami lehetővé tette Cousins-nak, hogy 33 passza sikeres legyen 40 kísérletből (82,5%), 317 yard, és 3 TD interception nélkül. Aztán persze van még rengeteg nevesincs irányító ebben a ligában, akit már-már olimposzi magasságokba emelt a Smith féle Buccaneers védelem. Olyanok, mint Austin Davis, Derek Anderson (őt tavaly kétszer is), Ryan Mallett és az újonc Marcus Mariota.

A Tampa Bay egykori edzője Jon Gruden mondta meg a frankót: Egy NFL csapatnak 10-12 lehetősége van egy meccsen a labdabirtoklása, és mindegyik értékes. Ha a labdabirtoklásaid során nem próbálsz pontokat szerezni, akkor semmi értelme az egésznek, és csak elpazarlod őket. Tudod “ez ilyen egyszerű” kedves Lovie.

Hihetetlen milyen szakértelembeli különbség van Jon Gruden és Lovie Smith között.

Köszönhetően egy meglepetésszerű onside kick-nek a Buccaneers labdabirtoklásainak száma máris csak kilencre szűkült vasárnap a Redskins 11 labdabirtoklásával szemben. És mivel Smith az első félidőben csak bámulta ahogy pörög le az óra, ez a kilenc máris csak nyolcra csökkent. Itt máris megérthettük miről is beszélt annak idején Jon Gruden, és persze láthatjuk, hogy milyen szinten szárnyalja túl az egyik szakértelemben a másikat.

Aztán persze azon túl, hogy a bye week alatt dolgozni kellett volna a passz elleni védekezésen, ami persze nem történt meg. Azt hinné az ember, hogy javításra került biztos a másik nagy hiba. Fegyelem lett a játékosokba verve, ezáltal pedig csökkenni fognak a mérkőzéseken a buta szabálytalanságok. Tavaly a Tampa Bay-re dobták a legtöbb zászlót. Ahogy idén is jó úton haladunk, hogy megkapjuk a legszabálytalanabb csapat dicső címét. Tehát ismét egy dolog ami már több, mint egy éve nem változik. Ezen pedig tovább is léphetünk, hisz tegnap franchise rekordot jelentő büntit szedtünk össze 16 büntetéssel, 142 yardon! Ez is valami. A Redskins ez idő alatt mindösszesen 4 sárga zászlót kapott.

“Elvesztettük a nyugalmunkat. Túl sok büntetést kaptunk. Néhány büntetést akkor kaptunk amikor már nagy volt az előnyünk. Ez egyszerűen nem az a stílus ahogy játszanunk kell. Bajban voltunk büntetések tekintetében a szezon elején, de azt hittem ezt már magunk mögött hagytuk. Ezek szerint nem.” – mondta Smith

Már megint fel tehetjük magunknak a kérdést, hogy vajon Smith miről is beszélhet? Lehet nem emlékszik már a legutóbbi találkozóra? A Jacksonville ellen is 10 büntetést szedtünk össze 72 yardért. Egyedül a Buffalo előz meg minket ezen statisztikák terén (72 büntetés 670 yard) de ők is csak azért, mert egy meccsel többet játszottak nálunk. Tampa Bay (64 büntetés 530 yard).

A Buccaneers-t idén az általa játszott hat mérkőzésből, ötön is több mint tíz alkalommal büntették meg. Egyedül a Panthers elleni találkozó a kivétel:

Bucs vs. Titans – 12 büntetés 97 yard
Bucs @ Saints – 11 büntetés 90 yard
Bucs @ Texans – 10 büntetés 84 yard
Bucs vs. Panthers – 5 büntetés 48 yard
Bucs vs. Jaguars – 10 büntetés 72 yard
Bucs @ Redskins – 16 büntetés 142 yard

Az ijesztő tehát az az egészben, hogy Lovie Smith javulást lát olyan területen, ahol az égadta egy világon senki más rajta kívül.

Mindamellett pedig, hogy mérkőzésenként több mint tíz sárga zászlót dobálnak ránk, még a védelmünk is botrányosan szar, ugyanis 14 passzolt touchdownt dobtak ellenünk, ebből hatot csak az elmúlt két meccsen! És annak ellenére, hogy Smith átvette a védelmi koordinátor Leslie Fraziertől a játékok hívását még így is négy találkozón kaptunk több mint 30 pontot idén, míg tavaly egész szezonban volt ugyan ennyi ez a szám. Itt meg csak emlékeztetni szeretnék mindenkit, hogy 10 meccs még hátravan a szezonból.

Smith-nek ezzel egy időben lassan legendássá válik a mondása, miszerint ő látja a javulást. Itt megint nem tudom mit nézhet, hisz az eredményjelzőn az ő általa odaképzelt javulás a legkevésbé sem látható. Pedig elsősorban az ott látható számok mérik egy csapat sikerességét, annak edzőjének tudását pedig az ő neve mellett található mérleg. Ez jelenleg a jó öreg Lovie esetében 4-18, ami egyszerűen elfogadhatatlan. Elsősorban pedig azért, mert az elmúlt két évben több marék nyerhető meccset buktunk el, ennek az embernek a hibáiból adódóan.

22 mérkőzés után még Greg Schiano mérlege is 7-15 volt a Bucs-szal.

Bár Smith elődjét, Greg Schiano-t sem szerettük túlzottan, de ő 22 találkozó után egy 7-15-ös mérleget tudott felmutatni, ez pedig jelentősen jobb még a mostaninál is. És mégis kirúgták a második szezonját követően. Volt már rá precedens korábban, hogy valakit három évig hagytak Glazerék vergődni. De itt remélhetőleg ezt el is felejthetjük, hisz hiába takarózna Smith akár azzal, hogy újonc irányító került idén a keze alá. Az igazság az, hogy Jameis Winston hétről hétre kezd konzisztens teljesítményt mutatni, és a legkevésbé sem kelti újonc irányító benyomását az elmúlt pár hétben. A tegnapi, nagy előnyt leadott meccsen pedig egyenesen karrierje eddigi legjobbját mutatta az újonc QB és egyáltalán nem rajta múlott a győzelem.

Egyszerűen nevetséges amit Lovie Smith itt már két éve művel. Szemléltetésként a Bucs azon ellenfeleinek kombinált mérlege akik idén meg tudták verni csapatunkat: 6-15

Washington – 3-4
Houston – 2-5
Tennessee – 1-6

Ha pedig visszanyúlnánk még a tavalyi évbe is, akkor elmondhatnánk, hogy a Tennessee például az elmúlt 16 meccséből csak egyet tudott megnyerni, akkor is persze a Tampa Bay-t adogatta szét, és tiporta a sárba. Mindezt a hazai szezonnyitón, és 42-14 arányban. Tehát egy szorosnak egyáltalán nem mondható mérkőzésen.

Persze Tampa Bay-ben is van javulás. Azonban egyáltalán nem a védelem oldalán, ráadásul ez a javulás semmilyen esetben nem köthető Lovie Smith nevéhez. Hisz a javulás az offense oldalán látszik elsősorban. A fiatal és megújult támadófal nagyon nyögvenyelősen, és nagy nehézségek árán ugyan, de kezd összeállni. Mike Evans is egyre jobban belemelegszik. Doug Martin újra újoncformáját hozza. Charles Sims pedig Tampa Bay titkos fegyvere lett. 

Winston, ahogy már korábban is említettem egyáltalán nem egy újonc formáját mutatja az elmúlt két mérkőzésen. Hisz passzpontossága 70% fölé tehető. Adott 3 touchdown passzt is, miközben egyszer sem adta el a labdát. Az offense pedig szerzett 31 pontot Jacksonville-ben, és 23 pontot a Redskins ellen is. Egyszerűen szégyen, hogy Winston, Evans, és Martin erőfeszítései mind-mind hétről hétre a semmivé lesznek, mert valaki nem tud rendesen gazdálkodni az órával, és képtelen egy normális passz elleni védelmet összerakni, már évek óta.

Jameis Winston és Dirk Koetter kemény munkája folyamatosan a füstbe megy.

A szurkolók felháborodása tehát teljesen jogos, a Glazer családnak pedig ideje észrevennie, hogy valami nagyon nem stimmel Lovie Smith-szel, és ebből a csapatból egyszerűen semmi sem lehet az ő irányítása alatt kihozni. Nem a tehetséggel van itt a probléma, hisz a Bucs elmúlt két draftja is összességében sikeresnek mondható. Rengeteg fiatal, jó játékos van itt. A mérleg azonban folyamatosan változatlan.

Remélhetőleg jó példa lehet akár a sokszor semmivel sem törődő Glazeréknek a Miami és Joe Philbin esete. Ugye őt is szezon közben vágták ki, a Dolphins pedig azóta egyszerűen új erőre kapott. Én személy szerint akár Dirk Koettert is szívesen megnézném az idény hátralévő részében, mint egy ideiglenes vezetőedzőt akár. És bár a Glazer család esetében soha nem fordult még elő, hogy szezon közben kirúgjanak valakit, egyszerűen hatalmas nyomás helyezkedik most rájuk a szurkolók részéről.

Szinte már mindegy, hogy ki, vagy mit nyilatkozik Tampában, ki miről próbál tájékoztatni, mit akar elmondani, megmagyarázni. A szurkolók reakciója mindenre ugyan az:

Fire Lovie!

Forrás:

Bucs Blog

buccaneershun.wordpress.com