Tudjuk, hogy a New York Giants elleni találkozó bizony nagyon is nyerhető volt. És tisztában vagyunk a bosszantó hibákkal is, amit a csapat tagjai vétettek ezen a bizonyos találkozón. Sajnos ez is hétről – hétre visszatérő jelenség. És tegye fel a kezét, aki még nem unja a fogadkozásokat.

Tudjuk, hogy Vincent Jackson és Austin Seferian-Jenkins távollétében jelenleg egy minőségi elkapója van a csapatnak, és az Mike Evans. Azt is tudjuk, hogy 152 yardot fogni egy meccsen bizony kimagasló teljesítmény, mégis olyan furcsa, hogy elégedetlennek kell lennünk. Hisz amellett, hogy Evans volt a legtermékenyebb elkapó a találkozón, a Pro Football Focus szerint bizony hét alkalommal is droppolta a labdát. Ez egyébként NFL rekord, amit immáron most már Evans, Brandon Jacobs-szal holtversenyben tart.

A találkozót követően azonban nem kereste a kifogásokat, fogadalmat tett, hogy kijavítja a hibáit.

“Nem tudom mi volt ez. Gyakorlatokat kell kidolgoznom nedves labdákkal vagy valami. A Giants elkapói lehúzták a labdákat az esőben, én nem tudtam. És mivel én itt élek, ez elfogadhatatlan. Jobb leszek a következő meccsen.” – mondta Evans

Bizony Tampában rengeteg a trópusi vihar, így elég érthetetlen, hogy Evans hogy nem került korábban olyan szituációban akár az edzések folyamán, hogy vizes labdákat kelljen elkapnia. Vagy ha nem került, akkor felmerül a kérdés, hogy miért? Hisz évente minimum egy – két hazai meccset kénytelenek vagyunk esős körülmények között játszani. Ez senki számára nem lehet újdonság. Ejj-ejj. Megint az edzők?

T. Rives a Buccaneers Radio Network munkatársa szerint Evans legalább három alkalommal kesztyűt cserélt a mérkőzés folyamán.

“Nedves volt, párás volt, próbáltam normális körülmények között tartani a kesztyűimet. Letettem az eső áztatta kesztyűt, erre elejtettem a labdát a harmadik kísérletnél. Cserélgetnem kellett őket, mert a labda túl csúszós volt. De ez nem mentség. El kellett volna, hogy kapjam őket. Más srácok el tudták őket kapni, szóval nekem is mennie kellett volna.”

A látványos droppok, és a folyamatos szenvedés ellenére egyébként vasárnap a Giants ellen Evans megszerezte századik NFL elkapását, és ez volt karrierje során a hatodik mérkőzés ahol 100 yard fölött tudott zárni. Tavaly a szezon során egész évben három ilyen mérkőzése volt, idén pedig az alapszakasz feléhez közeledvén már most elérte ezt a mennyiséget.

Aztán persze itt van az egyik kedvenc témánk mostanság, ami a hozzászólásokat illeti. Mégpedig a 98 millió dolláros tackle, Gerald McCoy. Illetve maga a tény, hogy vajon mennyire is dolgozott ő meg ezért a fizetésért az elmúlt pár hétben.

Az tény, hogy McCoy az egyik legjobb három technikát alkalmazó defensive tackle az egész NFL-ben. Ahogy az is tény, hogy a szezon elején a csapat legjobb pass rusherei között volt attól függetlenül is, hogy ő a védőfal közepén ténykedik. Mint ahogy az is tény, hogy immáron hetek óta vállsérüléssel játszik, és a legkevésbé sem hozza azt a teljesítményt, amit egy 98 millió dolláros játékostól elvárnánk. Hogy teszi-e mindezt vajon önszántából, vagy edzői utasításra az már persze megint más kérdés, és a választ természetesen mi sem tudjuk. Ezzel együtt is azonban McCoy csalódottságát fejezi ki saját játéka miatt, melynek úgy érzi köze van sérüléséhez, de azt is tudja, hogy ez egyáltalán nem mentség ez számára, mivel ettől függetlenül ott van kint a pályán.

“Amikor ma reggel felébredtem ültem az ágyban, gondolkoztam, és ugyan azt a frusztrációt éreztem, amit karrierem első két évében. Nem éreztem már ezt a csalódottságot magamban jó ideje. Sem egy rajongó, sem egy edző, sem a média nem csalódhatott bennem annyira, mint én saját magamban. Tudom, hogy nekem, egy franchise játékosnak, sokkal többet kell ennél tennie. Én ezt tudom. Ez az ahonnan a legtöbb frusztrációm ered. És innen jött minden vasárnap is. Tudom, hogy jobb vagyok ennél, csak időre van szükségem, hogy kicsit lehűtsem magam.” – mondta McCoy a Tampa Bay Times-nak.

Sajnos ebben a csapatban hetek óta mindenki csak fogadkozik, mindenkinek időre van szüksége mindenhez, legyen az edző, játékos, vagy general manager. Az idő az szépen telik, nekünk pedig már a második szezonunk fullad sikertelenségbe Lovie Smith kezei alatt, mely már szintén a végéhez közeledik. Hisz a felén túl vagyunk. Az biztos, hogy nagyon embert próbáló feladat az elmúlt pár évben Buccaneers szurkolónak lenni.

Forrás:

Bucs Blog

buccaneershun.wordpress.com