Két nevet emelnék itt ki! Egy védőét és egy támadóét.

Ha Ryan Russell nevét említem, bizonyára nem jön heves lázba a publikum. Pedig ez akár kiugrási év is lehet számára! A defensive end depth Jacquies Smith sérülésből való visszatérésével nem látszik rossznak. Ayers-Spence-Gholston-Johnson-Smith-Ward. Mellettük kellene kiharcolni a kerettagságot.

Ugyanakkor! Ward nem teljesített jobban tavaly sem, mint Ryan Russell. Johnson és Smith sérülése kérdéses, hogy nem zavar-e be újra! S a magának szerződés hosszabbítást kicsikaró Gholston esetében is itt egy érdekes adat. Amíg ő 585 snap-nél lehetett a pályán és termelt 3 sack-et és generált további 7 nyomást az irányítóra, addig Ryan Russell 174 snap-nél volt fenn és 1 sack valamint 4 nyomás alá helyezés volt a termés. Vagyis időarányosan nézve ez sem sokkal rosszabb!

A draftolatlanul a csapathoz került Adam Humphries mindenki meglepetésére szorgalmával elérte, hogy ne csak legyintsenek, ha meghallják a nevét. 2016-ban szinte minden statisztikai mutatóját a duplájára emelte. 55 elkapás, 622 yard és 2 touchdown.

Ugyanakkor ma elmondható, hogy elkapóként a keretbe kerülni komoly feladat, hiszen sok jó név van a keretben, s ne feledkezzünk meg az OTA alatt parádézó Chris Godwin-ról! Humphries mint slot receiver jöhet szóba. Kérdés kikkel kell megküzdenie a helyért, mert ezidőtájt úgy fest, a Bucs többször szeretné majd kiváltani a slot receiver pozíciót egy második tight end-del, amire Cameron Brate pályázik jó eséllyel. Ugyanakkor a támadási variánsok kiszámíthatatlanságot szülhetnek s megnehezíthetik a védők dolgát. Ehhez pedig jó ha van egy olyan slot receiver a keretben, mint Adam Humphries.

Forrás:

Bucs Blog

Bucs Blog a Facebookon

Fotó: zimbio.com