Pénteken múlt 20 éve, hogy 1995. január 16-án Malcolm Glazer, az előző tulajdonos Hugh Culverhouse halálát követően megvásárolta a Tampa Bay Buccaneers csapatát. 20 év sok idő és ez idő alatt a csapat megélt nagyon szép, majd nagyon sötét időket is. Most én megpróbálom értékelni ezt a 20 évet, bár azt előre bocsájtanám, ez abszolút saját vélemény.

Bizony kevés Bucs szurkolóban él még élénken a 2002-es Super Bowl győzelem. Nem is az elmúlt 12 év miatt, hanem mert közben a csapat visszasüllyedt azokba a mélységekbe, ahol megalakulása után is tartózkodott.

Az NFL franchise tulajdonosok persze védik egymás fenekét s csak nehezen, valami tényleg nagy sérelem okán nyilatkoznak rosszat egymásról. Robert Kraft a New England Patriots tulajdonosa így vélekedik erről:

“Azok a rajongók nyilván emlékeznek, akik látták mi volt 20 évvel ezelőtt.  Azelőtt mielőtt a Glazer család átvette a Bucs csapatát.”

Ez persze nézőpont kérdése. Robert Kraft véletlenül sem Buccaneers szurkoló és a csapat sikertelensége bizonyára nem érinti olyan mélyen a lelkivilágát, mint nekünk.

De térjünk vissza 20 évvel ezelőttre tehát, amikor is Malcolm Glazer úgy dönt, minden magára valamit is adó gazdag család rendelkezik valamilyen nagy ligában érintett csapattal, így ebből ők sem maradhatnak ki. Való igaz, egy olyan franchise-t vett át, amit az ellenfelek maximum lábtörlőnek használtak.

Mivel az új tulajnak domborítania kellett valamit, azonnal napirendre került az új stadion építése. A költségek mintegy 168,5 millió dollárra rúgtak volna. Glazer fel is ajánlotta a városnak, hogy ennek a felét állja. A terv persze szinte ezzel a lendülettel kudarcot vallott mert mindössze 33 ezer bérletet sikerült értékesíteni és Glazer visszavonta az ajánlatot. Ekkor bizony még a más városba költözés lehetősége is felmerült. Aztán a város vezetésében egyesek mégis úgy vélték egy új városfejlesztési program részévé lehetne tenni az új stadiont, ezzel megmaradna a helyi NFL franchise is. Azonnal ellenvéleményekbe ütköztek, hiszen itt lényegében arról volt szó, hogy közpénzen húznának fel egy stadiont, ami aztán magán érdekeket szolgál. Hogy ezt az akadályt elgördítsék az útból népszavazást írtak ki az új programról, ami sikerrel zárult. Az emberek 53%-a igennel voksolt. Most már nem volt akadály, megépült az új stadion méghozzá úgy, hogy a csapatnak ez igen kevés költségébe került. A stadion névhasználatát a Raymond James befektető csoport vásárolta meg 2015-ig.

Aztán jöttek a szép idők. Hogy ne jöttek volna? A Bucs olyan edzőket csábított magához, mint Tony Dungy, majd távozása után Jon Gruden. Olyan játékosok koptatták a gyepet, mint Warren Sapp, Derrick Brooks vagy John Lynch. Minden megkoronázása volt a 2002-es Super Bowl győzelem, ami után Malcolm Glazer örömittasan emelhette magasba a Vince Lombardi trófeát.

Aztán pár év elteltével valami megtört a franchise életében. Természetesen ezt nem anyagi jellegű gondok okozták. Hogy okozhatták? A Glazer család birodalma sok lábon áll. A tulajdonukban van pl. a stadion melleti bevásárló központ. De érdekeltek lakókocsi parkokban, élelmiszer boltokban, nyugdíjas otthonokban, helyi TV állomásokban  és számtalan ingatlan gyarapítja vagyonukat. A Palm Beach-en épített villáik szomszédságában olyan hírességek laknak, mint Donald Trump, a Williams lányok, a Kennedy család vagy Rod Stewart.

A baj talán ott kezdődött, amikor Malcolm Glazer-t 2006-ban szélütés érte, mely következtében lényegében lebénult a jobb oldali karja és lába. Ezek után lényegesen több szerepet vállaltak a csapat életében fiai. Malcolm Glazer-nek öt fia és egy lánya van. Fiai közül Bryan, Joel és Edward vállaltak aktív szerepet a csapat életében.

Azt, hogy a család életében a pénz és a profit megszerzése fontos szerepet játszik, azt Malcolm Glazer révén is tudtuk. Ennek bizonyítására talán a legjobb sztori az, amikor is gondok merültek fel a család lakókocsi parkjaiban. Kiderült, hogy a Glazer család igencsak spórolt a lakópark karbantartásán, sokszor nem volt elégséges világítás, indokolatlanul magasak voltak a bérleti díjak, valamint a nagycsaládosoktól és az állatot tartóktól extra díjat hajtottak be. A lakók mindezeket megelégelve érdekközösséget hoztak létre és perre vitték a dolgot, amit meg is nyertek.

Vagy amikor az egyik televíziós társaságnál elromlott a súgógép. Az új 800 dollárba került volna. Malcolm Glazer ekkor kérte, mutassák meg neki az elromlott szerkezetet, hátha meg tudja javítani.

De hogy azért mennyivel más megszerezni a pénzt és beleszületni a jóba, ahogy azt Malcolm fiai megélték, arra is itt egy sztori. Malcolm Glazer egyszer interjút adott fia Bryan társaságában. Amikor a pénzre terelődött a szó, a fia nadrágjára mutatott.

“Látja azt a nadrágot?- kérdezte a riportert- Hugo Boss, 200 dollárba került. Az enyém? A JCPenney-ben vettem 20 dollárért. És tudja mit? Én sokkal jobban szeretem az egészet, mint Bryan az övét. Mert emlékeztet azokra az időkre, amikor 20 dollárom sem volt nadrágra.”

Vagy amikor az üzleti élet került szóba ezt mondta:

“Százszor is elmondtam a gyerekeimnek, az üzleti életben a legnagyobb ellenséged a saját elméd, mely valami negatívat sugall. Ne gondolkozz negatívan. Légy gyors és agresszív!”

Mindezeket miért hozom szóba? Azért, hogy felvezethessem saját értékelésemet!

Malcolm Glazer a Buccaneers csapatának életében nagyon fontos szerepet töltött be, tavaly bekövetkezett sajnálatos haláláig. Tevékenységét megköszönhetjük! Ugyanakkor mind rá, de fiai munkáját látva rájuk talán még inkább igaz a profit orientáltság. Ezek tükrében ezt a franchise-t is csupán – és itt a csupán szón óriási hangsúly van- egy üzleti vállalkozásnak tekintik. Ugyanakkor megfeledkeznek arról, hogy ez csak számukra üzlet. Emberek ezrei, talán milliói számára, akik szeretik ezt a csapatot, a szórakozás és a kikapcsolódás egy formája. Az NFL jelen helyzetben a világ egyik legsikeresebb vállalkozása. Így a Buccaneers pénzt hoz akkor is ha nem sikeres. Azonban nem tudom a Glazer testvérek mennyire gondoltak abba bele, hogy egy sikertelen franchise ezrek, talán milliók érzelmeire , lelki világára van kihatással. Ezrek, talán milliók szórakozását és jókedvét lopják el, ha a csapat sikertelen. Arról nem is beszélek, hogy így lényegesen nehezebb lesz új embereket a stadionba csábítani, vagy új szimpatizánsokat szerezni akár az USA határain túl is.

Nem véletlenül hoztam szóba Malcolm Glazer betegségét és fiai egyre nagyobb szerepét a csapat életében.  Lehet rosszul rakom össze, de a franchise mélyrepülése is valahol ezzel egy időben kezdődött. Rossz döntések sora és érdektelenség. Pl. kérdezzétek csak meg a Floridában élő Polek-et! Ezekben a “vészterhes” időkben mikor látták utoljára a Galezer testvéreket? Érdekli őket egyáltalán mi van a franchise-zal? Vagy csak elég, hogy profitot hoz? S ennek a hozománya lett ez az utolsó 2-14-es szezon, mely után hosszú idő elteltével ismét a Bucs-é a draft 1/1-es pozíciójának kétes értéke.

Főszerkesztő barátunknak, aki létrehozta ezt a blogot és rengeteg munkát rak bele, de természetesen nekem is az a nem titkolt célom, hogy a saját szórakozásomon és hobbimon túl, ha lehet további szimpatizánsokat szerezzek ennek a csapatnak írásaimon keresztül. De így nagyon nehéz lesz. Ha bárkinek megemlítem, hogy Bucs szurkoló vagyok, hülyének néz s kb. ennyit tesz hozzá: ” De hisz azok bénák!” Így mondanom sem kell, hogy nehéz népszerűsíteni egy csapatot.

A Glazer testvéreknek csak annyit tudnék üzenni, amennyiben kommunikálhatnék velük, hogy mérlegeljék az általam leírtakat! Mert ennyivel Malcolm Glazer emlékének is tartoznak!

Természetesen lehet velem nem egyet érteni! Sőt! Szívesen is veszek bármilyen más véleményt! De jelen helyzetben én úgy látom, igazi változást a csapat életében csak egy tulajdonos váltás hozhat!

Forrás:

Bucs Blog

buccaneershun.wordpress.com