Jim Belushi borong. Buccaneers-Bears 36:10
Úgy hiszem sokan kedveljük a színészt, ezért azt is tudjuk róla, a chicagói major sportok nagy rajongója. Bár végre kiböjtölte a Cubs bajnoki címét az MLB-ben, a Bears nem ad neki okot túl sok örömre. A mögöttünk lévő estén sem.
I.negyed: Ahol a Buccaneers bebizonyítja, hogy egyetlen darab first down-nal is lehet 7:3-ra nyerni egy negyedet. Csak kell hozzá két interception, melyből az egyik egy Chris Conte pick six. Na és persze kell kell egy eladott labda is, hogy Connor Barth 54 yardról bosszulhassa meg, hogy kihagytam a tegnapi írásból.
II.negyed: A védelem további két labdát szerez fumble formájában. A félidő csak azért alakul 17:10 arányban mert az utolsó másodpercekben Jay Cutler ún. Hail Mary dobása Cameron Meredith kezében landolt. Persze ehhez kellett az is, hogy a pálya szélén egy röfögő disznó konda legeljen négylevelű lóherét a szétdobált szerencsepatkók között. De azért benyeltük.
III.negyed: Jameis show! Pajkos irányítónk négy játékból, amiből tulajdonképpen kettő volt értékelhető, átszeli a pályát. Kimenekül nagyjából három zsákból majd először Evanst, utána az élete első NFL touchdown-ját szerző Freddie Martino-t találja meg rövidnek semmiképpen nem nevezhető passzokkal. Ezalatt a Bears offense egy darab first down-t képes végrehajtani a negyedben.
IV.negyed: Itt lényegében már az időt égetjük. Ennek részeként azért biztosítjuk azt, hogy Doug Martin egy futott touchdown-nal térjen vissza sérülésből. A Bears csak az utolsó két percben képes first down-t szerezni. Vagyis majd egy teljes félidőn keresztül nem.
Az elején rendkívül akadozott a támadó játék. Ez elsősorban a nem létező futójátéknak volt köszönhető. De aztán Jameis beindult és a saját kezébe vette a dolgokat. Ez nem volt egy ennyire rossz Bears defense, mint az eredmény mutatja. Szóval van mire helyeznünk a jövőt. 36 pontot még csinált ellenük senki az idén. Pedig már olyan csapatok ellen is játszottak, mint mondjuk a Dallas. S ismétlem! Futójáték nélkül. Hát ha még az is menne!
Forrás:
Bucs Blog