Safety-t Alabamából?

Arról már korábban több szó esett, hogy Todd Bowles egyik kedvence az idei drafton az Alabama safety-je, Brian Branch. De mit tudhatunk róla és csak ő a megoldás? Megnéztem pár videót, pár leírást és ez alapján egy saját nyolcas sorrendet állítottam fel. Az elsőtől a nyolcadikig íme:

Brian Branch (5'11", 190) Alabama.

Branch egy safety-linebacker hibrid játékos, aki elképesztő keménységével hívta fel magára figyelmet. Igazából nem mondható túl nagynak, mégis akkorákat ütközik nálánál nagyobbakkal is, hogy a csattanást a szomszéd államban is hallják. S ezeknél az eseteknél csodák-csodája sosem ő húzza a rövidebbet. Nagyon jó az olvasási készsége és igen jó blitzelő védő. Ez ugye már meg is magyarázza miért szeretett bele Bowles. Bár az kiderült, hogy alapjáraton nem számít túl atletikusnak mégis, szinte minden rábízható, ami egy safety-től elvárható. Engem egy kicsit Tyrann Mathieu-ra emlékeztet.

Jordan Battle (6'1", 209) Alabama.

Nem kell messzire menni tehát a következő tehetségért, aki Branch "nagytesója". Elképesztően nagy munkabírás jellemzi. Boxban, hátsó fertályon egyaránt használható. Battle-től nem várhatunk kiugró meccseket, ellenben folyamatosan képes jó teljesítményt hozni. A Panthers saftey-jének, Jeremy Chinn-nek a szolidabb változata.

Ronnie Hickman (6'0", 203) Ohio.

Hickman esetében már valószínűleg a második napról beszélhetünk. Prototípus méretek, kiváló fizikum és elképesztően nagy területet képes bejátszani. Ugyanakkor felróható neki az inkonzisztencia. Teljesítménye a nagyon jótól az észrevétlenig bármikor változhat. Kicsit emlékeztet Karl Joseph-re, aki viszont nem azt a pályát futotta be, mint amit előzetesen jósoltak neki.

Jammie Robinson (5'10",191) Florida State.

Róla is sok minden elmondható, ami pozitív. Nagyon nagy játékintelligencia és ezzel párosuló olvasási képesség. Szerelést nagyon ritkán hibázik. A mérete miatt nekem kicsit Budda Baker-es, de az atletikusság hiánya és a méretbeli kérdések hagynak kockázatot az ő kiválasztásában.

Antonio Johnson (6'1", 198) Texas A&M.

Igen meggyőző videók láthatók róla. Leginkább az tűnik fel, hogy milyen jó az emberfogásban. Ugyanakkor hiányzik az a képessége, ami az ellenfeleket labdavesztésbe zavarja. Szinte taszítja a labdát. ne nagyon várjuk tőle, hogy szerez egyet-egyet. S hát az nála már bizonyított, hogy ő sincs az atletikus képességek teljes birtokában.

Jordan Howden (6'0",203) Minnesota.

Méretei, atletikussága és mentalitása kiváló. Minden edző álma mondanánk, ha a játékban nem lennének kisebb-nagyobb megingásai. Sokat kell vele foglalkozni ahhoz, hogy felvegye a liga ritmusát, de potenciál az van benne.

Sydney Brown (5'11",211) Illinois.

A végére hagytam két olyan játékost, akivel azt szeretném szemléltetni, hogyan csaphat be minket a combine! Brown az egyikük, aki az egyik legjobb volt Indianapolisban a saját posztján. Még a felvételek alapján az is elmondható, hogy van labdaérzéke. Ugyanakkor egy elképesztően inkonzisztens védő, aki csak ünnepnapokon hajlandó, vagy képes jó szereléseket bemutatni. Teátrális mozdulatai pedig egyenesen idegesítőek. Bár lehet az ellenfeleknek is.

Jason Taylor (6'0",204) Oklahoma State.

Ha csak a combine adataira hagyatkoznánk ő is kiváló választás lehetne. Persze akkor még nem láttuk a felvételeket, ahol egyből feltűnik, hogy nem mindig érti ezt a játékot. Könnyen megvezethető, helyezkedése sokszor katasztrofális.

Forrás:

Bucs Blog

facebook.com/BucsBlog