Búcsú a Qualcomm Stadiontól? Chargers-Buccaneers 21:28
A Bucs egyetlen bajnoki címét ebben a stadionban nyerte. Most a san diego-i csapat lehetséges költözése okán, lehet ez volt itt a Kalózok utolsó fellépése. Ha így van, akkor győzelemmel búcsúztunk a Qualcomm-tól.
I. negyed: Winston eladott labdája és Dontrelle Inman TD-je után méltán érezhettük úgy mi kalóz szimpatizánsok, hogy lám minden csoda három napig tart, innentől megint szivattyú jön. Hát nem! Az izomhörcsög, Doug Martin is beizmoz egy labdát a célterületre.
II.negyed: Itt Melvin Gordon futott TD-je után megint elönthetett minket a kételkedés. Aztán Aguayo 49 másodperccel a félidő vége előtt kihagy egy mezőnygól kísérletet. Akkora kiflit rúgott 31 yardról, hogy a pékek akik látták csak csettintettek, hogy -"Ez igen komám!"
III.negyed: Itt már 27 yardról csak sikerül betenni a póznák közé. Esküszöm mindig kiver a víz, ha kickerünk a labda mögé áll. Bárhonnan! Előlép a védelem is. Vernon Hargreaves csodálatos védekezése nyomán Lavonte David ölébe hull a labda, aki vissza is hordja TD-re. A harmad szépséghibája, a mi oldalunkról nézve, hogy Tyrell Williams is szerez egy TD-t. 17:21, ezzel fordulunk a hajrára.
IV.negyed: Aguayo nagyon tuti. Most már 35-ről is megy neki. De a végkifejlet az igazi kalóznak való látvány. Először Cameron Brate hatpontosa, amit Winston és Evans plusz kettővel tud megtoldani. Végül nem maradhat el a Philip Rivers által közösbe bedobott labda sem. Ezt most Keith Tandy használta ki, s ezzel a mérkőzés érdemi része lezárult.
Én személy szerint leborulok Dirk Koetter lábai előtt és a hiper-szuper-atom-óriás-kingsájz félisten címet adományozom neki. Négy meccset nyert zsinórban a csapat. Mostanában idények vannak, hogy ennyit nyer a Bucs összesen. Pedig véleményem szerint még mindig nincs olyan csapat a kezében, amiből a 7:5-ös mérleget akár feltételezni lehetne. Valami ilyesmit vártunk volna Lovie Smith-től is. Na de ne a múlton elmélkedjünk, hanem örüljünk a jelennek!
Forrás:
Bucs Blog
Fotó: usatbuccaneerswire.files.wordpress.com