Az utolsó nyerhető meccs?

A vasárnapi ellenfél, a San Francisco 49ers 2:8-as mérleggel keményen hajt, hogy megszerezze az 1/1-es drafthelyet, aztán azt mondjuk Jon Gruden-nel beváltsa több előkelő drafthelyre. Ez most még csak fikció, de a koreográfia könnyen elképzelhető. Ebből a megfontolásból kiindulva, a Buccaneers akár hazai pályán ki is vívhatja idei negyedik győzelmét. Aztán ha azt veszem, hogy a hátralévő fordulókban a három csoportellenfél következik hazai pályán, illetve a Ravens és a Cowboys idegenben, nehéz belelátni, hogy egyiküknél is (még a Falconsnál is) összeszedettebb lesz a Bucs. Vagyis könnyen lehet, ez az utolsó reális esély a győzelemre.

Pedig amúgy a szezon elején sok szakértő jósolta fekete lónak a 49ers csapatát, de Jimmy Garoppolo sérülése mindent átírt. Nehezen emészthető dolog ez a san francisco-i szurkolóknak, mert hát azért ez az offense, Kyle Shanahan hívásai mellett nagyobb reménykedésre adott okot. John Lynch –a régi Bucs ikon- választásai a támadó oldalra megsüvegelendőek voltak, hiszen ő is példát mutatott abból Jason Licht számára 2017-ben, hogy draftolatlanként is lehet jó futót hozni a csapathoz.

Ő Matt Breida személyében találta meg ezt a játékost. A running back az idei évben 5,6 yardot átlagol futásonként, vagyis messze sikeresebb a második körös Ronald Jones-nál. Az ötödik körös tight end, George Kittle ugyanolyan, sőt jobb számokat mutat fel passzjátéknál, mint a Bucs első köröse, O.J. Howard. Futásblokkolásban pedig a tampai játékos előtt jár. Aztán ott van a fiatal draftolatlan irányító, Nick Mullens, aki bár még csak két találkozón volt kezdő és nyilván ő sem Drew Brees magasságokat feszeget, a 104-es rating száma akkor is magasabb, mint bármelyik Bucs irányítóé.

Érdekesség, hogy amikor a Bucs jelenlegi támadó koordinátora, Todd Monken a Southern Miss egyetemi csapatának volt a vezetőedzője, a fiatal irányító akkor bontogatta szárnyait kezei alatt. Vagyis Monken jól ismerheti Mullenst, aki ha kényszerű csere folytán is, de az elmúlt hetekben a piros-arany alakulat karmestere lett, s nyilván ez így lesz vasárnap is. Folytatva az ellenfél támadóinak méltatását, arról már nem is beszélek, hogy az idei első körös támadó falember, Mike McGlinchey is igen kiválóan mutatkozott be a ligában, így el lehet képzelni, hogy Garoppolo visszatérésével ez az offense veszélyes lehet majd bárki számára.

Az Aranyásó védelem viszont még további erősítésre szorul. Ha azt mondjuk,hogy a Bucs védelme kevés labdát szerez és tök utolsó a turnover mutatóban, akkor a 49ers sem dicsekedhet sokkal jobb számokkal. Mínusz 15-ös turnover mutatóval közvetlenül a Bucs előtt kullognak a mezőny után.

A vasárnapi mérkőzésről hiányozni fog Lavonte David, Justin Evans, M.J. Stewart. Kérdéses státuszú Vinny Curry, Jason Pierre-Paul, Ryan Jensen, Jordan Whitehead, Ronald Jones, Garrison Sanborn és a kéz sérüléssel bajlódó DeSean Jackson.

Az ellenfél hiányolni kénytelen az elkapó Pierre Garcon-t és a guard Joshua Garnett-et. Kérdéses a linebacker, Reuben Foster pályára lépése is.

Lehet vasárnap sok mindent keresve leülni és megnézni ezt a meccset. Szurkolni a győzelemért. Vagy szurkolni a vereségért a jobb drafthely érdekében. Esetleg ugyanezért hogy végre hátsón rúgják ezt a reménytelen stábot, Jason Licht-tel az élen. Vagy akár lehet hagyni az egészet a fenébe, mert már úgyis mindegy. Lehet választani kérem! Én is megpróbálom kitalálni, miért is érdemes még Bucs meccseket nézni.