Az egész holtszezon ideje alatt hallhattuk, hogy Da'Quan Bowers visszatér, felépül, fenomenális lesz, megváltja a világot, és fehér lovon megmenti a Bucs passzsiettetését. Azonban úgy tűnik mégsem. Az edzések során egyáltalán nem volt olyan domináns mint azt ő szerette volna. Így hát a Tampa vezetősége vakarhatja a fejét, és teheti fel a kérdést, miszerint akkor most mi lesz?

Adrian Clayborn pár napja lesérült, de mint kiderült szerencsére nem súlyosan. Már önmagában ez elég ok lehetett volna számunkra, hogy komolyan aggódni kezdjünk és jóféle whiskey-be folytsuk bánatunkat, valamint a reményeinket passz siettetés terén. Azonban most újra aggódhatunk a sokak által idén amúgy is nagyon gyengének mondott defensive end pozíció miatt. A gyengének mondott kifejezés talán nem is állja meg a helyét, az azonban bizonyos, hogy nem áll túl stabil lábakon.

A helyzet kissé aggasztó. A szélső falemberek nem mutatnak túl nagy teljesítményt, pedig mindjárt nyakunkon a szezon. Olyannyira bíztunk Bowers-ben, hogy ő az egyik oka annak amiért a tavaly remek teljesítményt nyújtó Michael Bennett szerződését sem hosszabbítottuk meg, aki így szabadügynökké válva, szinte bagóért írt alá máshova.

Ami még aggasztóbb, hogy olyan szinten bíztunk Bowers-ben, hogy megfelelő cseréről szinte nem is gondoskodtunk a holtszezon ideje alatt. Tavaly ugye Daniel Te'o-Nesheim nem volt olyan rossz a szélen, de azért azt mindenki tisztán látja, hogy ő még mindig a probléma része, nem pedig a megoldásé. A drafton pedig két szélső falember is érkezett hozzánk, a negyedik és ötödik körben, azonban egy kezdő pozícióra egyikük sincs még felkészülve. Az ötödik körös Steven Means-t épp eszű ember nem engedi pálya közelébe, játéka még nagyon nyers, és a legkevésbé sem hatékony.

A negyedik körös, univerzálisnak is mondható William Gholston pedig egyenlőre a tartalék szerepére alkalmas, hosszú távú játékra nem. Méreteit tekintve ő a legnagyobb defensive end a rosterünkben, kiváló lehet futás elleni játékra, remek védő volt az egyetemen, azonban nincs meg a kellő sebessége. Az egyetemi évei alatt is csak 10 sack-re futotta összességében.

Ha Bowers az edzések alatt továbbra sem lesz képes átjutni egy árva támadófalemberen sem, akkor valószínűleg el kell kezdeni felkészíteni egy másik szélső falembert a kezdő pozícióra. Arról nem is beszélve, hogy jövőre is bajlódni fogunk az ellenfél irányítóival.

Forrás:

Bucs Blog

buccaneers.blog.nepsport.hu