Regular season week 11: Bears 16 Giants 22

Tényleg nem tudunk idén könnyű meccset nyerni, álmos kezdés után a második félidőre feléledve, majd offense oldalon teljesen leeresztve sikerült megszerezni idei hetedik, sorozatban pedig az ötödik győzelmünket.

Mind a szurkolók mind a játékosok igen laposan kezdtek, egy teljesen csendes stadionban rögtön egy touchdownnal lépett pályára a Bears.

Egy Rashad Jennings TD-vel sikerült válaszolni, de az extra pontot mindkét kicker kihagyta, így 6-6-os állásnál jöhetett a Bears.

Továbbra sem sikerült megállítani Cutleréket, hiszen először Connor Barth egy mezőnygólt, Jeremy Langford pedig egy touchdownt szerzett, aminek köszönhetően 16-6-ra húzott el a Bears. Ugyan szünet előtt egy field goallal még sikerült kozmetikázni az eredményt, de tudhattuk, hogy ez kevés lesz.

Szerencsére játékosaink is ezen a véleményen voltak és két Manning TD-vel rögtön megfordítottuk az összecsapást, először Will Tye, majd Sterling Shepard mutatta be a 6 pontot érő elkapást. Nehezen képzeltük volna el, hogy ezután nem látunk már több pontot, hiszen mindegyik csapatrészünk dominálta a Chicago-t, de a támadóink first downt is alig tudtak kiharcolni. Szerencsére a védelem továbbra is ezer fokon pörgött, végig Jay Cutler nyakában voltak a pass rusherek, így csak egy-egy jó játékra futotta a kissé alulértékelt QB erejéből. A game winning drive nem jött össze neki, Landon Collins egy interceptionnel lezárta az utolsó negyedet. A mérkőzéshez az is hozzátartozik, hogy Leonard Floyd csúnya nyaksérülést szenvedett és kiskocsival vitték le, de a végtagjait mozgatni tudta, remélhetőleg megúszta súlyos sérülés nélkül, jobbulást neki!

Pernell McPhee nagy verést ígért be Manningnek, amit nem tudott az erős védőfal teljesíteni, hiszen irányítónkat nem tudták sackelni. Egyszer-egyszer volt nyomás, de összességében azt hiszem mindenki elégedett lehetett a néha jogtalanul kritizált támadófal munkájával. Manningnek volt egy-egy necces átadása, és az eddiginél kicsivel rosszabb pontossággal passzolt, de nem lehetett rá panasz, ismét tette a dolgát. Egy szép futást is láttunk tőle és a zsebben is jól mozgott, a statjai nem kiemelkedőek, de ahogy idén szinte mindig úgy most is hozzátette a magáét a győzelemhez. Jó munkát végzett a Bears defensive coordinatora, Vic Fangio, remek stratégiája volt Odell Beckham Jr. ellen, de az üres területeket többször is megtalálta Eli. Kár, hogy nem végig... A futójáték is közelített a múlt hetihez, Rashad Jennings 85 yardot ért el a földön és volt egy 21 yardos play-e is, a végére azonban eltűnt a konzisztencia. Így nem csoda, hogy Paul Perkins kevesebb lehetőséget kapott, de azért ő is megmutatta magát, az elején csúnyán hülyét csinált Tracy Porterből. A legnagyobb baj, hogy könnyen kiismerhetővé válik az offense. Edzőink kitalálnak egy gameplannt, ami többé-kevésbé működik is, de meccs közben nehezen tudnak ezen változtatni. Még mindig túl sok a shotgunból indított 3 elkapós felállás, több fantáziára lenne szükség. Ha bejön néhány játék akkor jól tudunk haladni, viszont ha nem akkor nem látom, hogy lenne komoly B vagy C terv. Mindenképp változtatni kell ezen, mert egy erősebb ellenfél ellen ez már kevés lesz.

Csapatunknál Jason Pierre-Paulnak volt egy csúnya nyilatkozata, miszerint egyáltalán nem tart Cutlertől, ehhez képest az első félidőben nem tudott odaérni az ellenfél irányítójához. Az első játékrészben kontrollálta a line of scrimmage-t a Bears és jól alkalmazták Jordan Howardot is, akit nagyon nehéz volt megállítani. Zach Miller is okozott számos kellemetlen pillanatot, de a rutinos tight end megsérült és nem is tudott visszatérni. Ugyanígy Josh Sitton kiválása is a mi javunkat szolgálta. Ennek megfelelően egyre jobban sikerült dominálni a chicago-i offense-t és a második félidőben sokáig first downt is alig tudtak szerezni. A sack gépezet beindult, amit a korábban említett JPP vezetett, 2,5-t szerzett. Kulcs volt, hogy sikerült megtalálni a futójáték ellenszerét, a félidőben jó munkát végeztek a védőedzők. Landon Collins interceptionje sorozatban a negyedik volt, bűncselekmény lenne ha nem szavaznák a Pro Bowl keretbe, de ha így folytatja az all-pro jelölés sem irreális elvárás.

A special teamben Robbie Gouldnak jár a seggberúgás, aki volt csapata ellen két extra pontot is kihagyott és a végén ez csúnyán megbosszulhatta volna magát, hiszen nem 8, hanem 6 pontos hátrányban ment neki a Bears az utolsó drive-nak. Dwayne Harris egy puntot ejtett el, de Eli Apple lélekjelenlétének köszönhetően maradt nálunk a labda.

A győzelmet nem kell megmagyarázni, de ez most sovány volt. A harmadik negyedben a földbe lehetett volna döngölni ellenfelünket, de ez nem következett be. Az első félidőben a defense maradt benn az öltözőben, a másodikban pedig két jó drive után az offense esett vissza. Nem ez az első eset, hogy egy teljes negyedre lekapcsolják a villanyt, ezen javítani kell. Egy valamire lehet jó ez a győzelem, mégpedig arra, hogy jövő héten a Cleveland Browns ellen mindenki a kezdő sípszótól az utolsóig száz százalékos erőbedobással játsszon, különben kellemetlen meglepetésben is részünk lehet.

bejegyzesgiantsbanner.jpg

Forrás:

Magyar New York Giants Blog

giantsfootball.blog.hu